2024. április 25., csütörtök

Szívós, tenni akaró közösség

Szerémségi körúton jártak a Magyar Összefogás jelöltjei

A cikkhez fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.

Nagy eredmény, hogy jelenleg három első osztályos és négy második osztályos diák tanul magyar nyelven Maradékon – a szerémségi faluban csaknem négy évtizedes szünet után 2015-ben indították újra a magyar nyelvű oktatást, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. A gyerekek egymás között még gyakran szerbül kommunikálnak, így könnyebb nekik, folyamatosan sajátítják azonban el a fogalmak magyar nevét, s óriási lépés, hogy szabadidejükben magyarul énekelnek, mondókáznak.

A maradéki elsősökkel beszélgetnek az Összefogás jelöltjei (Ótos András felvétele)

A maradéki elsősökkel beszélgetnek az Összefogás jelöltjei (Ótos András felvétele)

Erdődi Edvina és Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás lista két jelöltje tegnap felkereste ezt a falut is, a Branko Radičević Általános Iskolában találkozott a kisdiákokkal és a tanítóikkal. A másodikosokról Halász Hargita tanítónő beszélgetett a vendégekkel és az újságírókkal. Azt hallhattuk, otthon kevesen tudnak a szüleikkel magyar nyelven kommunikálni, így az anyanyelv megtanulásának az egyedüli lehetőségét jelentik ezek az órák. Kisdiákjaira nem panaszkodott, mint mondta, tudásszomjra éhes, fogékony gyerekek, akik könnyen veszik a nyelvtanulás, -értés első akadályait. Az elsősök azonnal meg is ragadták az alkalmat, s néhány mondókával és dallal kedveskedtek az Újvidékről érkezett látogatóknak. Bárdos Lívia tanítónő fontosnak tartotta elmondani, hogy már a tanév kezdete óta rengeteget fejlődött valamennyiük. A nemzeti tanács által finanszírozott napközis foglalkozás és étkeztetés remek lehetőséget nyújtott arra is, hogy a házi feladatot még az iskolában elvégezzék, a magyarul nem megfelelően beszélő szülők ugyanis nem sokat tudnának otthon segíteni ebben a gyerekeiknek.

Varnyú: A tájház sorsa senkit sem érdekel

Varnyú: A tájház sorsa senkit sem érdekel

A jelöltek Maradék után Satrincát is felkeresték, itt Varnyú Ernő, a VMSZ szerémségi körzeti szervezetének elnöke, illetve Grecs Péter, a helyi pártszervezet vezetője és ürögi képviselő kalauzolta őket. Mint megtudtuk, javulás tapasztalható a helyi művelődési élet szervezésében, hiszen a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagsága kilenc új tevékeny fiatallal bővült. A helyi magyar nyelvű iskolai oktatás megoldatlanságára és a 2009-ben átadott tájház gondozatlanságára, a támogatások elmaradására panaszkodtak. Grecs kifejtette, elsősorban ezekre a gondokra keresnek megoldást, várnak támogatást a nemzeti tanács következő összetételétől.

A szerémségi körút végén Erdődi lapunknak elmondta, a maradéki szórvány szívósságáról bizonyosodott meg az elsőként meglátogatott faluban. Itt olyan szervezett közösségi életet látott, amely elszántan kiáll anyanyelvének megőrzése, kultúrájának ápolása mellett. Örömmel nyugtázta, hogy újraindult a magyar iskolai oktatás, s hogy létezik napközis foglalkozás is, magyar nyelvű istentisztelet és mise a faluban. A bővülő satrincai művelődési egyesület a kultúrával való szorosabb kapcsolatot, kötődést teszi lehetővé a falu magyarsága számára.

– Mintegy négy hete tart a nemzeti tanácsi választási kampány. Sok települést felkerestünk, számtalan olyan rendezvényre jutottunk el, amelyre korábban nem sikerült. Pozitív élmények ezek. Olyan közösséget látunk, amely szervezett, s ha az adott helyen kisebbségben van is, mindent megtesz megmaradásáért. Külön öröm elmenni olyan családokhoz, melyeknek a tagjai hazatérő családtagról számolnak be: olyan esetekről, amikor valaki külföldön próbált szerencsét, végül azonban mégis az itthon maradás mellett döntött, a szülőföld ereje bizonyult erősebbnek – osztotta meg velünk élményeit Erdődi.

Elmondta, Maradék esetén látszik, mennyit segíthet az MNT, de a magyar kormány Petőfi-programja is, amely a kultúra területén fejti ki pozitív hatását.

Fiatal jelöltként hatalmas élmény a Duna és a Száva között erős magyar közösségeknek otthont adó falvakban járni – értékelte Sóti, és a nemzeti tanács kisiskolásoknak nyújtott támogatásainak fontosságára mutatott rá. Az iskolabuszprogram – tette hozzá – lehetővé teszi azt is, hogy a felsős tagozatokban Újvidéken folytassák a tanulást az itteni gyerekek – úgyszintén magyar nyelven.