A zentai szórakozóhelyek közül kettőnek van igazi kultusza. A huszonhét éve működő Mojo Club a rendezvényei miatt rendszeresen szerepel a vajdasági, illetve a magyarországi médiumokban, a fennállásának három évtizedes jubileumát idén ünneplő, a zöldségpiac egyik szegletében lévő Rin-Tin-Tin már jóval ritkábban jelenik meg a sajtóban.
Kosiczky András Rózsa Enikővel, a kávézó egyik pincérével (Horváth Zsolt felvétele)
Családias hangulatával mégis azon ritka helyek közé tartozik, ahol valóban otthon érezheti magát a vendég. A Mojóhoz hasonlóan ez a hely is számos koncert, képzőművészeti kiállítás, performance és irodalmi találkozó házigazdája volt az elmúlt évek során, a város történetébe pedig azzal is beírta magát, hogy az 1991-es béketiltakozások ideje alatt gyülekezőhelyként szolgált a mozgósított tartalékosoknak és a tiltakozó hozzátartozóiknak.
Kosiczky András, a hely tulajdonosa elmondta, a Rin-Tin-Tint eredetileg nem vendéglőként, hanem tejcsárdaként szerette volna működtetni, ahol a vendégei mellett a piacra járók is megreggelizhettek volna, illetve alkoholmentes italokkal frissíthették volna fel magukat, ezt az elképzelését azonban nem sikerült megvalósítania. Akkoriban a kávézó emeletén játékterem is működött két biliárdasztallal, illetve csocsóval, és rövid ideig szerencsejátékgépek is voltak, de az utóbbiakat nagyon gyorsan eltávolították – mesélte beszélgetőtársunk.
A múlt század nyolcvanas éveinek végén más szórakozóhely szinte nem is volt a városban. Egyedül talán a mai Jail diszkó helyén lévő Pizzéria volt ilyen jellegű vendéglő, a jelenleg is működő Bali, illetve a már említett Mojo Club is csak a Rini megnyitását követő években tárta ki a kapuit a látogatók előtt. András szerint akkoriban Zentán is fénykorukat élték a szórakozóhelyek, sőt leginkább a vendégek sokasága okozott gondot, akik miatt egy-egy este nehéz volt becsukniuk. Abban az időszakban előfordult, hogy nyolc pincér dolgozott a kicsiny kávézóban.
– A vendéglátósok között is jóval nagyobb volt az összetartás. Gyakran összeültünk, és megbeszéltük egymással az árakat, aminek köszönhetően sokkal könnyebben jutottunk közös nevezőre – emlékezett vissza Kosiczky, aki hozzátette, azt az időszakot lehetetlen összehasonlítani a mostanival.
A kicsiny, de annál hangulatosabb kávézó a kétezres évek elején a demokratikus változásokért is síkra szállt, amiért Juhász Attila, Zenta akkori polgármestere köszönőlevélben is részesítette.
– Az egyik futball-világbajnokságra beszereztem egy akkoriban rendkívül korszerűnek számító, nagy méretű televíziót, hogy a kerthelyiségben követhessük a mérkőzéseket – jegyezte meg Kosiczky, hozzátéve, volt, hogy egyszerre százan is nézték a világ legjobb focicsapatainak viadalát. 2000 októberében azután azt a televíziót helyezték ki az azóta megszűnt Zentai Városi Rádió stúdiója előtti térre, hogy az ott tüntető többezres tömeg élőben követhesse végig azt a történelmi pillanatot, amikor Slobodan Milošević lemondott tisztségéről.
A Rin-Tin-Tin történetében volt egy olyan időszak, amikor András külföldre való távozása miatt kiengedte kezéből a vezetést, ám – ahogyan a tulajdonos fogalmazott – soha többé nem adja más kezébe, mindenképpen megtartja a helyet.
– Az elmúlt harminc év alatt voltak nagyon szép időszakok – jegyezte meg András, hozzátéve, régebben nagyobb becsülete volt a vendéglátásnak, aminek köszönhetően akkoriban kollégáival együtt a sportot és a művelődési életet is támogatni tudták, manapság viszont már sajnos nem nagyon tehetik ezt meg, mivel egyre kevesebb a vendég, és ők is érzik a nagy méretű elvándorlás hatásait.
A tulajdonos elmondta, nagy lendülettel látott hozzá a jubileumi év megünnepléséhez, aminek alkalmából egész évben különféle rendezvényeket szerettek volna szervezni. Ezekből eddig csak nagyon keveset sikerült megvalósítaniuk. Az év végéig azonban mindenképpen szeretnének összehozni néhány olyan rendezvényt, amelyekkel méltó módon ünnepelhetik meg a szórakozóhely fennállásának jubileumát.
