2024. április 19., péntek

A jóság diadalmaskodik

Lehetünk-e világítótornyok? – Sikeres évadnyitó produkciók az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban

Az érdekes rendezői elképzeléssel, a mozi-objektívjén át, a commedia dell'arte elemeivel, a Hamupipőke frissítésként nyitotta meg az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operaidényét. A közönség Gioachino Rossini komikus operáját először láthatta a színház Jovan Đorđević színpadán.

Rossini leghíresebb operája A sevillai borbély, ám a legszebbnek a Hamupipőkét (La Cenerentola ossia La bontà in trionfo) tartják, amelyre a sikeres bemutató után sokan voltak kíváncsiak a reprízelőadásokon is. Az érzelmes darab műsorra tűzésével emlékeztek meg a híres olasz operaszerző halálának 150. évfordulójáról, Gianluca Marcianò javaslatára, aki 2017 októberétől az újvidéki operatársulat vezető karmestere.

A szövegíró Jacopo Ferretti – Rossini kérésére – az ismert meséből szándékosan iktatta ki a meseszerű elemeket, részben megváltoztatta a történetet, és az opera műfajához alkalmazta. Hamupipőkének nem a tündér segít, hanem Alidoro, a királyfi gyámja, éjfélkor, nincs csodapálca, sem a híres üvegcipő.

A cselédsorban tartott szép és jószívű mostohalányba, Angelinába, Hamupipőkébe beleszeret az álruhás Salerno hercege. A szerelmesek egymáséi lesznek, Hamupipőke pedig a végén még mostoháinak is megbocsát. A jóság ugyanis diadalmaskodik.

A főszerepekben Saša Štulić (Don Ramiro),Vladimir Andrić belgrádi vendégművész, Vasa Stajkić, Saša Čano szlovéniai vendégművész, Nebojša Babić, Marija Mitić Vasić újvidéki vendégművész, Darija Olajoš Čizmić, Verica Pejić / Nataša Rašić belgrádi vendégművész, valamint Jelena Končar, Goran Krneta és Strahinja Đokić operaénekesek csillogtatták meg tehetségük legjavát.

A Hamupipőkét a Szerb Nemzetiben a korábbi évtizedekben drámai előadásként bemutatták, éspedig 1904-ben és 1910/11-ben, amikor Branislav Nušić írta meg a gyerekek számára a színpadi változatot, valamint 1931-ben és 1963-ban más szerzők. 1965-ben háromfelvonásos balett előadásként is láthatták a nézők Szergej Prokofjev zeneszerzőnek köszönhetően, Iko Otrin rendezésében és Toplák Imre vezényletével, 1987-ben pedig Robert Kljavin vendégművész rendezésében.

Rossini csodálatos zenéje a legszebb a Hamupipőke boldog történetében. A címszereplő Hamupipőke szólama az egyik legnagyobb kihívás a mezzoszopránok számára. Az első szereposztásban Angelinaként Jelena Končar lépett színpadra. Az énekesnő technikailag magabiztosan, pontosan, kidolgozottan, erőlködés nélkül énekelte a szólamát.

A Hamupipőke mindenképpen szerethető előadás lesz mind az iskolás, mind a felnőtt közönség részére, köszönhetően Marco Pucci Catena olasz vendégművész rendezőnek. A szereplő énekesek humoros előadásmódjával egy színes, szórakoztató produkciót élvezhet a közönség.

A Szerb Nemzeti Színház drámai társulata sok kérdést felvető, izgalmas drámai produkcióval nyitotta meg az évadot a Pera Dobrinović színpadon. A Világ körüli utazás egy perc alatt (Put oko sveta za 60 sekundi) c. előadás a Vladimir Arsenijević NIN-, Sterija- és a Legolvasottabb Könyv Szerzője díjas belgrádi író szövege alapján készült. Az újvidéki Mia Knežević alkalmazta és állította színpadra Đorđe Petrović dramaturggal együttműködve.

Az előadáson láthatjuk, mi minden történik egyetlen perc leforgása alatt a világ 25 különböző pontján: a Hawaii-szigeteken, Portugáliában, Kurdisztánban, Burmában, Ausztráliában, Oroszországban és másutt. Ilyen elképzelhetetlenül rövid idő alatt kiválasztott élettörténetek tanúságai, döntő pillanatok, különös emberi sorsok tárulnak elénk. A színészek a színpadon meggyőzően testesítik meg a globális többszínűséget, amelyben élünk, s amelyet mi, hasonlóságaink és különbözőségeink ellenére egymással megosztunk a földön.

A bemutatásra kerülő darab felhívás, hogy tudatosítsuk annak a pillanatnak a fontosságát, amelyben élünk. Ugyanakkor felvetődik a kérdés: képesek vagyunk-e hinni abban, hogy nem vagyunk egyedül a világon, hogy csak piciny részei vagyunk egy nagy diszharmóniának, amely mégis egészet képez? Illetve van-e jogunk csak a magunk kis, személyes érdekeinkkel törődni, vagy ennek ellenére lehetséges minden pillanatban megtenni valamit, hogy kis világítótorony, a reménység pislákoló fénye legyünk a totalitarizmus sötétségében?

Tapasztalt és fiatal színészgárda együttes munkájának eredményét jutalmazta vastapssal a közönség. Sanja Ristić Krajnov, Milica Trifunović, Draginja Voganjac, Jovana Mišković, Alisa Lacko, Peđa Marjanović, Radoslav Milenković, valamint Dušan Vukašinović, Marko Savković, Aljoša Đidić és Jugoslav Krajnov alakítják a szerepeket ragyogóan, egyesek több szerepet is.