A zentai Rozetta Kézművestársaság működésének tizedik évfordulója alkalmából kiállítás látogatható Zentán az alkotóházban. A társaság Forgó naprózsa címmel kézműves- és gyermekrajzpályázatot hirdetett, és az arra beérkezett, illetve abban a témában született alkotások legjavából állítottak össze egy vidám és színes tárlatot, mely október 11-éig látogatható. A kiállításon nagyon sok rajz, nemezmunka, hímzés és egyéb kézműves technikával készült alkotás árulkodik arról, mennyire mélyen megihlette az iskolásokat és a Rozetta tagságát a forgó naprózsa mint jelkép.
A rozetta nemcsak egy stilizált virág, hanem a tökéletesség, a szenvedély jele (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A kiállítást egy héttel ezelőtt nyitotta meg Vatai Zsuzsanna népihímzés-szakoktató.
– Az évforduló alkalmából rendezett kiállítás anyagából jól látható, hogy a társaság tagjai közül sokan akkora gyakorlati tapasztalattal és kifinomult ízlésvilággal rendelkeznek, hogy több technikában is mindig maradandót, tökéleteset alkotnak. Harmónia és valami báj sugárzik a munkáikból.
A fiatalokat sikeresen vonják be a kézművestársaságba, megszerettetve velük az életet gazdagító alkotótevékenységet. Dicséretes a hozzáállásuk a hagyományápolás, a vidékünkre jellemző mintakincs tisztelete, továbbéltetése iránt. Ugyanakkor szívesen próbálkoznak a korábban ismeretlen, új technikákkal, hajlanak a népművészet irányából az iparművészet felé.
A rozetta gerincét egy kör alkotja, amely a teljességet szimbolizálja (Homolya Horváth Ágnes felvétele)
A rozetta szó rózsácskát jelent, de szimbólumként a rozetta nemcsak egy stilizált virág, hanem a tökéletesség, a szenvedély jele. Jelképeket minden kultúrkörben használtak és használnak, vannak átfedések, de az ősi magyar szimbólumok nemcsak szépek, hanem hatalmas erejük is van. Nem is olyan régen, ha a jót szerették volna bevonzani a házba, a családba, a rosszat pedig távol akarták tartani, varázslathoz folyamodtak. Ennek a varázslatnak az eszközei voltak a szimbólumok. Nemcsak esztétikai értékük volt a hímzéseknek, szőtteseknek, bőr- és nemezmunkáknak, a fa-, csont- és kőfaragványoknak, hanem a rajtuk megjelenített jelképeknek varázsló erejük is volt. Az emberek értették ezeket a jelképeket, és védő, áldó szándékkal tették őket használati tárgyaikra. Ezek a tárgyak egészséget, bőséget, szeretetet, boldogságot, termékenységet, összetartást sugároztak.
A rozetta gerincét egy kör alkotja, amely a teljesség, a végtelenség, a újrakezdés, a függetlenség jelképe. A kör körül többnyire szárnyak lebegnek, ez a szabadság, a földi dolgok túlhaladásának képessége. A kör körül kivirágzott, kilevelezett indák örvénylenek, forognak, így jön létre a forgórózsa, az emberiség egyik legősibb jelképe. A forgórózsa szimbolizálja a napot, a békét, a szerencsét, a ragyogást, az élet forrását, a halhatatlanságot.
Őseink úgy tartották, hogy mindennek, ami a teremtéssel kapcsolatos, annak bajelhárító, családvédő szerepe van. Éppen ez az értékteremtő munka a Rozetta Kézművestársaság legfőbb jellemzője.
