Eredetileg négyéves szolgálatra tervezték, de több mint 18 évig közlekedtek rajta az újvidékiek és mindazok, akiket erre vitt az útjuk. A Boško Perošević híd most eltűnik a „történelem süllyesztőjében”, a munkások az újvidéki oldalon leemelték a szerkezet első részét, majd megkezdték szétszerelését. Korábbi információk szerint a régi híd elemeit a Szerbiai Vasutak Infrastruktúra Közvállalat kérésére a rendező pályaudvar területén helyezik el.
A tartományi kormány az idén mintegy 790 millió dinárt különített el az új vasúti-közúti híd befejezésére és a régi lebontására. Az utóbbi elvégzését belefoglalták az új vasúti-közúti híd megépítéséről szóló szerződésbe, de a bontással várni kellett a bekötőutak egy részének elkészültéig.
2000 májusának végén a montázshidat Slobodan Milošević akkori elnök nyitotta meg. Miután a Žeželj-hidat a NATO 1999-ben – sokszori próbálkozás után, az április 5-étől 23-áig(!) tartó bombázással – lerombolta, az állam stratégiai fontosságúnak tartotta, hogy mielőbb ismét vasúti összeköttetést teremtsen a Dunán keresztül a bácskai és a szerémségi oldal között. Az MD–88 acélrácsos hidat a Žeželj-hídtól mintegy 75 méterre állították fel, hogy ne akadályozza az egykori híd betonmaradványainak eltávolítását. A CIP Közlekedési Intézetben tervezték Ljubomir Jevtović és Milorad Luković mérnökök. A pilléreket a belgrádi Mostogradnja készítette, az összeszerelést mindössze 100 nap alatt elvégezték. A montázshidat a Tartományi Végrehajtó Tanács alig pár nappal korábban meggyilkolt elnökéről, Boško Peroševićről nevezték el.
Emlékeztetőül: Újvidéknél az új vasúti-közúti Duna-híd megépítése nem kevesebb mint 6 és fél évig tartott. Megnyitották ugyan a forgalom előtt, de még mindig van mit csinálni körülötte, nem fejeztek be minden bekötőutat.