Az 1848–49-es vesztes szabadságharcot követően Aradon kivégzett honvéd főtisztekre, Batthyány Lajos miniszterelnökre és az osztrák Habsburg-megtorlás áldozataira emlékeztek szombaton állami vezetők részvételével Magyarország és a Kárpát-medence több pontján.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példája és hűsége erősítette a későbbi nemzedékek magyarjaiban azt az elszánást és hitet, hogy a szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell – jelentette ki a köztársasági elnök szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál. Áder János az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulója alkalmából tartott ünnepségen azt mondta, 1848–49 szabadságvágya a magyarok lelkében, gondolataiban és értékrendjében olyan erős alapra épült, hogy soha többé nem tudta lerombolni egyetlen korszak sem.
Áder János koszorút helyez el Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál (Fotó:MTI)
Kemecsén, ahol a magyar honvédsereg tábornoka szülőföldjére hazatérve örök nyugodalomra lelt, és Magyarországon mindenütt, minden március 15-én és minden október 6-án ki kell mondani, hogy az aradi tizenhárom vértanú, Batthyány Lajos, Répásy Mihály és még nagyon sokak áldozata nem volt hiábavaló – hangsúlyozta beszédében az államfő.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a szlovákiai Nyárasdon tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6-a után felváltotta a magyarság ellen folytatott kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is.
– Ebben a kultúrharcban legelőször azt támadták meg, ami szellemi kovásza volt az 1848-as forradalomnak: a magyar nyelvet és annak gyökereit – fogalmazott a politikus. Hozzátette: a magyarság elleni tudatos kultúrharc változó eszközökkel és módszerekkel végig zajlott a 20. században és tapasztalható napjainkban is.
Megemlékezés a szlovákiai Nyárasdon (Fotó:MTI)
Kövér László szerint mindig azokat támadják, akik a magyarság öntudatát akarják erősíteni, akik meg akarnak maradni keresztényeknek, magyaroknak, férfiaknak és nőknek, és egy olyan Magyarországot akarnak, amely magyar ország marad, olyan Európát akarnak, amely az európai embereké marad az eljövendő nemzedékek számára is.
A politikus hangsúlyozta, az 1848–49-es magyar forradalom, hőseink teljesítménye és mártíriuma kötelez bennünket, hogy a XXI. században is legyünk a megmaradás emberei, maradjunk a megmaradás nemzete a Kárpát-medencében, és a megmaradást választó európai sorstársainkkal együtt tegyünk meg mindent, hogy Európa is megmaradjon a keresztény kultúrájú népek közös otthonának.
Trócsányi László igazságügyi miniszter Nagyszőlősön, a nemzeti gyásznapon tartott központi kárpátaljai megemlékezésen kijelentette: a kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai, és Magyarország soha nem fogja őket cserben hagyni, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz.
A tárcavezető a báró Perényi Zsigmond – Ugocsa vármegye 1849. október 24-én Pesten kivégzett mártír főispánja – emlékművénél elmondott beszédében hangsúlyozta: Kárpátalja egyik legfőbb értéke nemzetiségi sokszínűsége és történelme, amelynek során évszázadokon át éltek egymás mellett békében különböző népek, nemzetiségek. A kárpátaljai magyarság része a magyar múltnak, de része lesz a magyar, sőt európai jövőnek is – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar Alaptörvény a külhoni magyarokért viselt felelősség mellett szavatolja a magyarországi nemzetiségek jogait is.
Koszorúzás Nagyszőlősön (Fotó:MTI)
Trócsányi László kiemelte: Magyarország más országoknak nem írhatja elő, hogy hozzá hasonló módon szavatolja a nemzetiségi jogokat, de vannak kulturális és nyelvi jogokat garantáló európai normák, amelyeket számon lehet és kell kérni azoktól az államoktól, amelyek a releváns egyezményekhez önként csatlakoztak.
– Alapvető fontosságúnak tartjuk a nyelvhasználat jogát, különösen az anyanyelvű oktatás terén, s ezt elvárjuk minden országtól, amelyben a magyar közösség tagja élnek – jelentette ki.
Az örök magyar szabadságigényről beszéltek az aradi vértanúk emléknapján Aradon, a Szabadság-szoborcsoportnál tartott szombati megemlékezés magyar szónokai.
Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára felidézvén a 1848–49-es szabadságharc eseményeit, Felix zu Schwarzenberg korabeli osztrák miniszterelnököt idézte, aki megsemmisíteni való lázadóknak minősítette a magyarokat.
– Schwarzenbergnek nem lett igaza. Nem tudták elpusztítani a magyarok szabadságszeretetét, megsemmisíteni a függetlenség utáni vágyát. Ez nemzedékek közös öröksége, mi sem tékozolhatjuk el – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette: a magyarság nem mondhat le az 1848-as elődök eszméi, küzdelmei és áldozata iránti hűségéről, a nehezen megszerzett szabadság megőrzéséről.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arról beszélt, hogy nem elég a szabadságot egyszer megszerezni, „meg is kell tudni tartani, ápolni, újra és újra megvédeni, adni másnak is belőle, és fölismerni, hogy hol van az a határ, ahol a szabadság, a totális szabadság, a határtalan szabadság mások szabadságát kezdi korlátozni”.
