A nyugati demokráciák elleni támadásokkal vádolja London az orosz vezetést. A brit álláspont szerint Moszkva (titkosszolgálatait felhasználva) kíbertámadásokkal próbálja aláásni a nyugati politikai rendszereket, ám ez nem marad válasz nélkül.
Kíbertámadások végrehajtásával vádolja London az orosz katonai hírszerzést (GU). A brit kormány szerint ezek az akciók azt a célt szolgálják, hogy Moszkva aláássa a nyugati demokráciákat. A szigetország külügyminisztériuma tegnap közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a GU politikai intézmények, szervezetek, médiaházak és cégek információs rendszereire csapott már le. Olykor zsarolóvírussal, máskor egyéb módon.
A brit Nemzeti Kíberbiztonsági Központ (NCSC) néhány esetet is megnevezett, amelyek mögött „szinte biztos”, hogy Oroszország áll. Ezek közé sorolta az amerikai Demokrata Párt elleni támadást és a beavatkozást az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztási kampányába Donald Trump sikere érdekében, valamint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) adatbázisa elleni hekkerakciót, amelyet a riói olimpia idején hajtott végre, hogy elterelje a figyelmet azokról az orosz sportolókról, akikről kiderült: állítólag állami jóváhagyással tiltott szereket használtak. (Washington márciusban büntetőintézkedésekkel sújtotta a GU több tisztjét az elnökválasztásba történt beavatkozás miatt.).
A brit külügyminiszter szerint a GU és a befolyása alatt álló hekkercsoportok – a nemzetközi jogot és szabályokat megsértve – igyekeznek beavatkozni idegen országok választásaiba is. Jeremy Hunt ugyanakkor azt üzenete: London és szövetségesei feltárják a nemzetközi stabilitás megingatására irányuló rosszindulatú próbálkozásokat, s válaszolnak is rájuk.
Az Egyesült Királyság álláspontját tegnap megerősítette a védelmi miniszter is. A brüsszeli NATO-találkozóra érkezett Gavin Williamson egyszersmind bírálta a Kreml „felelőtlen és meggondolatlan magatartását”. Kilátásba helyezte, hogy a katonai szövetség emiatt még inkább elszigeteli Oroszországot. Egészen addig, amíg nem érti meg, hogy nem tanúsíthat ilyen magatartást. Kijelentette: nagyhatalom nem viselkedik így, csak egy számkivetett állam.
Hollandiában közben arról számoltak be, hogy már kiutasították az országból azt a négy orosz hírszerzőt, akik a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) ellen készültek valamire. A szervezet szakértői korábban részt vettek a Nagy-Britanniában novicsok katonai idegméreggel idén végrehajtott támadások felderítésében. Ank Bijleveld holland védelmi miniszter tegnap elmondta: a diplomata-útlevéllel rendelkező négy férfi közül ketten IT szakértők voltak. Felszólította a Kremlt, hogy hagyjon fel a nyugati demokráciák aláásására irányuló kíbertevékenységével.
Moszkva azonnal reagált, kémmániának minősítve a holland vádakat. Egy külügyi illetékes azt is közölte, Oroszország hamarosan hivatalos választ ad a holland lépésre.
Moszkvát már korábban is érték bírálatok nyugati célpontok elleni súlyos kíbertámadások végrehajtásának gyanúja miatt. Rendszerint tagadás volt a válasz, olykor még az sem, a Kreml inkább nem is reagált a vádakra, amelyek szerint időnként számítógépes kalózokkal csap le az ellenérdekeltekre.
A GU pedig szinte mindig hallgat. Egész működése államtitok. Arra a hivatalos állításra sem válaszolt, hogy márciusban ügynökei hajtották végre (vélhetően legfelsőbb politikai utasításra) a Szergej Szkripal volt orosz–brit kettős ügynök és lánya, Julija elleni angliai akciót, amelyben novicsokkal próbálták likvidálni őket. Oroszország ezt kezdettől fogva tagadja, jóllehet a britek nemrég közölték, hogy azonosították a mérgezéssel gyanúsítható két GU-ügynököt.
Az ügyben a héten először megszólalt az orosz elnök is. Vlagyimir Putyin elítélte Szkripalt, akit hazaárulónak és söpredéknek nevezett.
