2024. március 29., péntek

A sikertelen referendumot ünneplik Macedóniában

A parlamentben rendeznék a névcserét – Kudarc esetén előrehozott választás jön

Ünnepelnek a macedóniai pártok az ország nevének megváltoztatásáról rendezett referendum eredményének kihirdetése óta. Mindegyik politikai erő győzelemként könyvelte el az eredményt.

A jelek szerint a névcserét elfogadhatatlannak tartók kampánya volt sikeresebb (fotó: AP/Beta)

A jelek szerint a névcserét elfogadhatatlannak tartók kampánya volt sikeresebb (fotó: AP/Beta)

Az ellenzék a vasárnapi népszavazás kudarcát ünnepli, a kormány pedig annak örül, hogy – a sikertelenséget okozó 37 százalékos gyér részvétel ellenére – a voksolók nagy többsége (majdnem 91,5 százaléka) támogatta a névcserét. Ez az eredmény azonban akkor lenne valóban meggyőző, ha a szavazásra jogosultaknak legalább a fele az urnák elé járult volna, és a zömük támogatta volna Macedónia nevének tervezett megváltoztatását.

Az alacsony részvétel miatt azonban érvénytelen a szavazás, amely egyébként nem kötelezi a kormányt semmire. A referendum ugyanis nem volt ügydöntő, „csak úgy” megkérdezték a lakosságot az államnév kilátásba helyezett módosításáról. A tervet a Zoran Zaev baloldali miniszterelnök vezette kormány szeretné megvalósítani, erről júniusban megállapodást is kötött Görögországgal.

Athén ugyanis – az eddigi gyakorlatához ragaszkodva – addig blokkolná Macedónia csatlakozását az EU-hoz és a NATO-hoz, amíg az fel nem veszi az új nevét. Ez pedig a görög-macedón kormányközi egyezség értelmében Észak-Macedónia Köztársaság lehetne.

A két ország ellenzéke elfogadhatatlannak tartja a javaslatot, amely a görög kormányban is torzsalkodást okoz. Az EU és a NATO viszont támogatja a változtatást.

Az ellenzők örömmel fogadták a hírt, hogy megfelelő részvétel híján érvénytelen a referendum. A macedón miniszterelnök viszont a több mint 90 százalékos támogatottságot emelte ki, ám jelezte: kormánya a parlamentben kezdeményezi a tervezett névátalakítás megszavazását.

Zoran Zaev tegnap közölte, kormánya a parlamentben kezdeményezi a tervezett névátalakítás megszavazását. Ha kezdeményezése megbukik, előrehozott választást írnak ki (fotó: AP/Beta)

Zoran Zaev tegnap közölte, kormánya a parlamentben kezdeményezi a tervezett névátalakítás megszavazását. Ha kezdeményezése megbukik, előrehozott választást írnak ki (fotó: AP/Beta)

Tekintettel arra, hogy ehhez (az alkotmány módosítása miatt) kétharmados többséget kell biztosítania, óriási, sőt inkább teljesíthetetlen feladatra vállalkozott. Az erőviszonyok alapján ugyanis a szövetségeseivel együtt sem tudja megszerezni a képviselők kétharmadának támogatását. Az ellenzékkel azonban mégis szeretne megegyezni. A megbeszéléseket már ma megkezdené – közölte. 

Ha parlamenti szavazásra kerül, sor és megbukik a kezdeményezése, előrehozott választás következik. Erre akár november végégig sort is kerítenének. Zaev ezt már meg is ígérte.

Persze szeretné elkerülni a választást. Azzal érvel, hogy jobb megállapodást nem lehetne elérni Görögországgal, s ezért ajánlatosabb módosítani az alkotmányt.

A legerősebb ellenzéki erő, a szélsőjobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Párt (VMRO – DPMNE) vezetője lelkesen ünnepelte a referendum bukását. Hrisztijan Mickovszki szerint a választók többsége a távolmaradásával jelezte a kormánynak a véleményét a görög–macedón megállapodásba foglalt új országnévről, s a „legkegyetlenebb üzenetet küldte” a vezetésnek. Közölte: honfitársai azt akarják, hogy az ország ne vegye fel a javasolt új nevet, Zaev pedig inkább vonuljon vissza, mert a politikájával együtt elbukott.

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis bojkottra szólította fel a választókat, megjegyezve, hogy maga sem szavaz. A tervezett névváltoztatást alkotmányellenesnek minősítő VMRO – DPMNE nem fogalmazott meg ilyen egyértelmű üzenetet a referendum előtt. Nem szólította fel távolmaradásra a híveit, csak azt tanácsolta nekik, hogy a saját belátásuk szerint szavazzanak.

Az alacsony részvételből sokan arra következtetnek, hogy a macedónok többsége valóban elutasítja a felkínált új államnevet. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a görög–macedón megállapodás törvénybe iktatása nélkül nem kerülhet közelebb az EU-hoz az ország. És a NATO-hoz sem, aminek nemcsak az ellenzék örül, hanem az ellenérdekelt országok is.

A referendumot sokan úgy értékelik, hogy nem megoldotta a gondokat, hanem tovább gyarapította a számukat, ami elmélyítheti a politikai válságot és a megosztottságot Macedóniában.

Az EU vezető politikusai és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban azt mondták, hogy a népszavazás érvényessége is feltétele az ország euroatlanti integrációjának. A referendum eredményét elsőként értékelő Johannes Hahn uniós bővítési biztos viszont már úgy fogalmazott, hogy a macedón–görög megállapodás széles körű támogatást kapott.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel megjelentetett közös közleményben is azt hangsúlyozzák, hogy a (referendumon megjelent) macedónok túlnyomó többsége támogatta a megállapodást Görögországgal, és országuk európai útját. A görög–macedón megállapodás parlamenti elfogadását pedig történelmi lehetőségként értékelik, megjegyezve, hogy azzal lehetőség nyílik a megbékélésre a régióban és az előrehaladásra az EU-ba vezető úton.

Moszkva is élénk figyelemmel kíséri a referendum utáni helyzetet. A Kreml abban bízik – jegyezte meg tegnap Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő –, hogy a továbbiakban minden a törvényes keretek között zajlik majd Macedóniában.