Surján Szabina jelenleg az újvidéki Novi Sad klub asztaliteniszezője, a tavalyi szezonban különleges módon zsebelték be a női Szuperliga elsőségét. A még mindig csak 18 éves bácsföldvári pingpongozó idén sem unatkozott: nemrégen az ifjúsági Top 10-es versenyen diadalmaskodott, egy héttel később pedig már a felnőttmezőnyben is kipróbálhatta magát a spanyolországi Alicantéban rendezett egyéni Eb-n. Szabinát az elmúlt időszak kiváló eredményeiről és a jövőbeli céljairól kérdeztük.
Szeptember elején az ifjúsági Top 10-en vettél részt, amelyet maximális teljesítménnyel, kilencből kilenc győzelemmel abszolváltál. Mondhatjuk azt is, hogy igazolódott a papírforma, hiszen te vagy a ranglistavezető, de ez azért nem volt ilyen egyszerű. A győzelmet nem kell magyarázni, ám magával a játékkal mennyire vagy elégedett?
– Igen, sikerült megnyernem, ez volt a célom azután, hogy nem sikerült érmet szereznem az Európa-bajnokságon. Nagyon meg vagyok elégedve a játékommal, nem gondoltam volna, hogy összejön az első hely, őszintén „csak” egy dobogóban reménykedtem. Ez már nem egy félprofi mezőny, azért Top 10 a neve, mert a legjobbak vannak itt, tehát minden meccsre komolyan fel kellett készülnöm.
Nem pihentél ezek után sem, hiszem következett a spanyolországi felnőtt-Eb, ahol egyéniben és párosban is főtáblára jutottál. Hogyan látod te, milyen évek várnak rád az elkövetkező időszakban ebben a mezőnyben? Nehéz lesz a váltás?
– A felnőtt-Eb-n is jól játszottam, elégedett vagyok a teljesítményemmel. Elképesztően nehéz lesz a váltás, hiszen már a szeniormezőnyben kell helytállnom, többé nem leszünk kategóriákra osztva. Nagyon sokat kell edzenem, hogy bármi keresnivalóm legyen a legjobbak között, de az Európa-bajnokság már egy pozitív kimenetelű megmérettetés volt.
Az idei évtől kezdve Erdélyi Szilvia vette át a női szövetségi kapitány szerepét, s rögtön belevágott a fiatalításba. Milyen az együttműködés a válogatottban, és milyen célokat tűztetek ki magatok elé?
– Erdélyi Szilvia nagyon jó edző, és nagyon jó fej is, jól dolgozik a csapat, és remekül érezzük magunkat a válogatotton belül. Most épp az ifjúsági olimpiára készülök, ez a prioritás, utána pedig jöhet a többi sorjában.
Hogyan vélekedsz te magad a jelenlegi szerbiai és európai mezőnyről?
– Az európai mezőny rendkívül erősnek tűnik, Szerbia ehhez képest valamelyest lemaradásban van. Hét vagy talán nyolc olyan játékost tudunk kiemelni, akik kiváló eredményt is elérhetnek. Ha összetartunk, különösen a jelenlegi csapattársaimmal, Tijana Jokićtyal és Izabela Lupulescuval, továbbra is komolyan edzünk, azt hiszen, van rá esély, hogy a felnőtt-Eb-ről is éremmel térjünk haza. Természetesen ez nem rövid távú terv, de négy év múlva már reális elvárás lehet.
A hétvégén startolt a Szuperliga is. A nyáron elég nagy volt a játékosmozgás, te azonban maradtál a Novi Sadnál, egy olyan csapatnál, ahol szinte csak a bajnoki cím az elfogadott. Ki lehet a legnagyobb kihívótok?
– Igen, valóban szeretnénk elsők lenni, és örülnénk, ha újra a miénk lenne a bajnoki cím. A legnagyobb ellenfelünk a tavalyi másik döntős, a törökkanizsai Obilić lehet, viszont pont velük találkoztunk az első fordulóban. Valamelyest megnyugtató, hogy 4:0-ra vertük őket.
Októberben sem fogsz unatkozni, hiszen – ahogyan már említetted is – még a 2018-as év elején kvalifikáltad magad az ifjúsági olimpiára, amelyet idén az argentin fővárosban, Buenos Airesben rendeznek meg. Akad különösebb elvárás magaddal szemben ezen a versenyen?
– Nagyon örülök először is annak, hogy egyáltalán bejutottam, hiszen egyik álmom vált valóra. Elvárásaim egyéniben, hogy benne legyek a legjobb tizenhatban vagy akár a legjobb nyolcban is. Persze, senki sem feltett kézzel érkezik a versenyre, így nehéz feladat vár rám. Vegyes párosban a svéd Moregard Trulsszal játszom, ahol viszont esélyesek vagyunk arra, hogy érmet szerezzünk, mindent meg fogunk tenni ennek érdekében.
