2022. augusztus 7., vasárnap

Költöznie kell, csak nem tudni hova...

Áthelyezik az újvidéki nagybani piacot – A helyszínről még nem döntöttek

A nap bármelyik szakában is lépjünk be a felújított Žeželj-híd közelében található újvidéki nagybani piacra, hasonló látvány fogad bennünket: tumultus, munkájukat végző emberek, egymás hegyén-hátán álló ládák, dobozok, áruval megrakott csomagtartók, egymástól közlekedni alig tudó gépkocsik… A látvány olyan, hogy az embernek az az érzése, egy rögtönzött piactérre érkezett, melyet kigondolói csak pár napig szerettek volna használni átmeneti megoldásként, s aztán valaki „elfelejtette” az ügyet, maradt a piac, ahova hirtelen tették. Nem túlságosan elégedettek a helyzettel az árusok sem, akik Vajdaság egészét látják el zöldségfélével, gyümölccsel, egyéb portékával. Piaci körsétánk alkalmával mindegyikük arra hívta fel a figyelmünket, hogy megoldatlan a gépkocsik, teherautók parkolása, nem tudnak hol megállni azok sem, akik árut hoznak, meg azok sem, akik vinnék tovább valamerre az itt megvett dolgokat. 

Ott járnak ki, ahol be – a tumultus garanciája ez (Ótos András felvétele)
Ott járnak ki, ahol be – a tumultus garanciája ez (Ótos András felvétele)

Az elhanyagolt bódék sora (Ótos András felvétele)
Az elhanyagolt bódék sora (Ótos András felvétele)

Dušan Bajić (Ótos András felvétele)
Dušan Bajić (Ótos András felvétele)

Az árusok többsége a megoldatlan parkolásra panaszkodott (Ótos András felvétele)
Az árusok többsége a megoldatlan parkolásra panaszkodott (Ótos András felvétele)

Innen indul Vajdaság számos részébe a zöldségféle meg a gyümölcs (Ótos András felvétele)
Innen indul Vajdaság számos részébe a zöldségféle meg a gyümölcs (Ótos András felvétele)

Több száz tonna áru érkezik erre a piacra (Ótos András felvétele)
Több száz tonna áru érkezik erre a piacra (Ótos András felvétele)

Beszélgetésünk alatt a zöldségféléket árusító Džulijan is a parkolóhelyek hiánya miatt panaszkodott, az áru tárolását még meg is tudják valahogyan oldani, mondta, feltalálják magukat az emberek akkor is, ha a bérelt kioszkban már nincs elegendő hely. A piac egyéb feltételeivel elégedett, persze, mindig lehet javítani a helyzeten. A közelben dolgozó Dragan szerint a piaci infrastruktúra borzasztó, a közlekedés meg egyenesen katasztrofális, ezért van állandóan tumultus, s ezért kell a gépkocsiknak és gyalogosoknak egymást kerülgetniük, mintha azért harcolnának, kinek jut több hely. Egy másik kofa, Samir, úgy vélekedett, hogy a közlekedés szabályozásával, egyirányúvá tevésével sokat lehetne javítani a helyzeten: most ugyanott jönnek be az autók és a kamionok, ahol ki is járnak, ami azt eredményezi, hogy mindenki összevissza forog a járművével, s feleslegesen alakulnak ki „teljes útzárlatok” a standok és barakkok között. Mindegyiküket megkérdeztük, hallottak-e valamit arról, amiről az utóbbi időben egyre többször esik szó, történetesen, hogy már nem sokáig marad ezen a helyen a nagybani piac, költözés, átalakítás elé néz. Beszélgetőtársaink többsége nem is foglalkozott ezzel a témával, ha hallottak is valamit fél füllel, az aktuális munka sokkal jobban érdekelte őket a pletyka szintjén elhangzó híreknél. Aki tud a szándékról, az olyan információval találkozott, hogy a jelenlegi nejlonpiac helyére, s a mellette található kihasználatlannak vélt parkolótér helyére kerülne át a nagybani. Az egyik nemrégiben közzétett városrendezési terv viszont a Kliszára, az Európai sugárút és a Grčić professzor utca közötti telekre, az északi 1-es iparzóna közelébe helyezte a nagybani piacot. Az árusok többségének valószínűleg kevésbé fontos maga a lokáció, az a fontos számukra, hogy kikerüljék továbbra is érkezéskor-távozáskor a városi dugókat, és ne kelljen messzire vezetni a főbb közlekedési útvonalaktól.

Hogy pontosan milyen tervek vannak kilátásban a piaccal kapcsolatban, azt magától Dušan Bajićtól, a Tržnica közvállalat igazgatójától érdeklődtük meg, aki a lehetséges helyekkel kapcsolatban rögtön elmondta: annyit árulhat el, hogy még mindig nem született meg a végleges döntés, s hogy az eddig a sajtóban megjelent információk meglehetősen pontatlanok voltak. A városi önkormányzat feladata meghatározni, hova kerül a piac, tette hozzá, s még ha maga tudná is, pontosan hol lesz, akkor sem árulhatná el, mert egy adott hely megjelölésével azonnal növelné annak az árát is, ez pedig felelőtlen hozzáállásra engedne következtetni. Egy biztos, a piacot át kell helyezni, mert a jelenlegi tér nem megfelelő, másrészt pedig azon a helyen értékesebb befektetéseket is meg lehetne valósítani, állapította meg. Hogy sportpályák, bevásárlóközpont vagy egyszerű lakótömbök kerülnek-e a jelenlegi nagybani piac helyére, azt már ismételten a városi önkormányzatnak kell majd eldöntenie. Ez egy 4,5 hektáros terület, amelynél jobbat a jelen pillanatban talán csak a SPENS melletti telek jelent, ott viszont már zajlik az építkezés, a Promenád bevásárlóközpont kialakítása, értékelte az igazgató.

– A nagybani piacnak egy olyan helyre kellene költöznie, amelyet könnyen meg lehet közelíteni kamionokkal és gépkocsikkal is, de nem szabad túl távol esnie a várostól sem. A mi nagybani piacunkon az árunak a legnagyobb része továbbra is magánszemélyekhez kerül, s nem viszonteladókhoz. Még nem tartunk ott, mint ahol a budapesti nagybani piac, ahol a portéka 95 százaléka a viszonteladóknál köt ki. Három fázisban építenénk ki az újat. Az első fázisban egyszerűen átköltöztetnénk a piacot. A másodikban kezdetét venné egy nagy, 2–5 ezer négyzetméteres hűtőháznak az építése, létrejönnének a melléképületek. A projektum utolsó részében felépítenénk az irodaházakat és mindazt, ami adminisztratív értelemben egy nagykereskedési létesítménynek megfelelő hátteret ad. Azért az utolsó fázisban, mert szerintem az első kettőben előbb elő kell teremteni elegendő pénzt ahhoz, hogy az igazgatás is megkapja a saját objektumait, addig egy rögtönzött montázsépületsorban is el tudják látni a feladataikat – részletezte Bajić.

Az új nagybani piac évente 70–100 millió dináros nyereséget is meg tudna valósítani a becslések szerint. A tervezett költözés és az azután következő beruházás 0,8–1,2 milliárd dinárba kerülne, a befektetés tehát 10–12 év alatt térülne meg. Az igazgató szerint a nyugati államokban is kivételesen jó beruházásnak minősül minden olyan invesztálás, ami egy bő évtized alatt kifizetődik. Az első fázisban harminc, később 60–70 személyt foglalkoztatnának az akkor már nagykereskedelmi létesítményben.

– A mezőgazdasági termelőknek nagy segítséget jelentene egy ilyen új, modern épületegyüttes. Nem kellene a termelőnek állandóan a helyszínen lennie ahhoz, hogy eladja az árut. A piac és a termelő  megállapodnának az árban és a mennyiségben, s indulhatna a kereskedés. Az új nagybani piacnak szüksége lenne egy 6–8 hektárnyi területre, nem beszámítva a parkolóhelyeket. Szüksége lenne a mezőgazdasági termékek és vegyes áru eladását lehetővé tevő standokra, hozzáférést kellene szavatolnia a teherautóknak is.

A nagykereskedelmi objektum kialakításának első fázisa egy év alatt lejátszódhatna, a második két év, a harmadik pedig hat hónap alatt. Két és fél év alatt tehát mindennel elkészülnének, mondta az igazgató.

Hiába fontos azonban a nagybani piac, a Tržnica elsőként mégis a Szatelit városnegyed piacát lesz kénytelen korszerűsíteni.

– Komoly gondjaink lesznek vele, nagy részét „le kell vágnunk” ahhoz, hogy az új sugárút elhaladjon mellette az előirányzott vonalon. Itt nem tervezünk óriási beruházásokat, a becslések szerint ugyanis a kis piacok egy-két évtizeden belül egyébként is eltűnnek majd a városokból. Sajnos, mindent átvesznek a bevásárlóközpontok. Egy átalakítással azonban el tudjuk érni, hogy a piac továbbra is sikeresen működjön, kiszolgálja a közeli Futakról, Veternikről érkező vevőket és árusokat is. Két-három hónap alatt kialakíthatnánk ezt a négyzet alakú teret, esztétikailag is rendeznénk a területet – számolt be a közelebbi tervekről Bajić.