2024. március 28., csütörtök

Pénztelenségre panaszkodnak a szlovákiai fiatalok

A szlovákiai magyar fiatalok majdnem egyharmada elsőként hazájuk magyar közösségéhez érzi magát közel, ezt követi a felvidékiként megnevezett közösséghez tartozás érzése, derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központjának Kisebbségkutató Intézete által készített reprezentatív felmérésből, amelyet a 15 és 29 év közötti romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai külhoni magyar fiatalok körében végeztek.

A nemzeti identitás kérdése a szlovákiai magyar fiatalok számára elsősorban a magyar anyanyelvűséggel függ össze. Fontos szempont számukra a magyar nyelv és kultúra jó ismerete is. A magyarság feltételeként legkevésbé gondolják azt, hogy valaki Magyarországon szülessen.

A magyar nemzethez tartozónak véli magát  a megkérdezettek 78 százaléka, ám szülőföldjüknek és hazájuknak Szlovákiát tekintik a legtöbben. A Felvidék kifejezés ebben az esetben is másodlagos. Erőteljes viszont a regionális kötődésük: a szülőföldet többnyire azzal a településsel azonosítják, ahol születtek vagy ahol élnek.

A szlovákiai magyar fiatalok körében a magyar állampolgárság megszerzése nem cél.

A zene(hallgatás) központi szerepet játszik az életükben. Az idejük jelentős részét tölti ki a barátokkal való személyes kapcsolattartás is. Ezt követően lépnek színre az új nemzedék által különösen kedvelt tevékenységek, a közösségi oldalak használata, a virtuális kapcsolattartás, a chatelés. Az egészséges életmódhoz szükséges sportolásra ennél kevesebb időt szánnak.

A megkérdezettek 48 százaléka nagy jelentőséget tulajdonít az internetnek saját életében. Generációjuk legsúlyosabb problémáik között a létbizonytalanságot, a szegénységet, a pénztelenséget, az alacsony kereseteket, vagyis elsősorban az anyagi javakkal összefüggő gondokat emelték ki. Közülük sokan külföldre is kivándorolnának, hogy jobb anyagi körülményeket biztosítsanak maguknak. Főként nyugat-európai országokba mennének, Magyarországra 29 százalékuk telepedne át ebből a célból.

A válaszadókról az is kiderült, hogy 37 százalékuk rendszeres dohányos, 78 százalékuk pedig valamilyen szintű rendszerességgel fogyaszt szeszes italt; 30 százalék azt is elárulta: kipróbált már valamilyen kábítószert.

A politika azonban nem érdekli őket. A bal-jobb skálán nehezen tudják magukat besorolni, bár inkább a jobboldalhoz érzik magukat közelebb.