Maradék magyarsága az elmúlt évszázadokban bizonyította, hogy képes a megmaradásra, képes az összetartásra és a történelem viharainak túlélésére – jelentette ki a falu református templomában tartott tegnapi emlékszertartáson Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár.
Halász Dániel és Potápi Árpád János a tegnapi maradéki szertartáson (Fotó: Ótos András)
Száz évvel ezelőtt járt Maradékon Tisza István egykori magyar miniszterelnök, s erre emlékeztek a falu lakosai. Tisza István elsősorban a második miniszterelnöksége idején lezajlott világháborús időszak alatt folytatott politikájáról és hitvallásáról vált ismertté. Az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én gyilkolták meg máig tisztázatlan körülmények között. Utolsó utazása éppen a Délvidékre vezetett, mint elhangzott az istentiszteletet követő történelmi visszaemlékezésben.
Sokan a mai napig vitatják a szerepét, a jelenlegi magyar kormány álláspontja azonban az, hogy a magyarok közötti egység megteremtése érdekében tett erőfeszítések, a nemzet iránti elkötelezettség miatt tiszteletet érdemel, és – ahogyan a helyszínen Potápi fogalmazott – ma is iránytűként szolgálhat a magyarok számára.
Az államtitkár elmondása szerint a maradékiak számtalanszor bizonyították, hogy meg akarnak maradni magyarnak, s éppen ezért a magyar kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy ez így is lehessen. Elmondta, az utóbbi években a faluban jelentős építkezés folyt, amihez nagyban hozzájárult a református egyház is, különösen a gyerekekkel való foglalkozások, a napközi, az óvoda létrehozása terén. Egy erős közösség a maradéki, mely a történelem során mindig a hadi útvonalak áldozata volt, ennek ellenére ma is kiáll boldogulásáért – jegyezte meg.
Ótos András felvétele
Köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Tanácsnak is, amiért segíti a közösség megmaradását, a magyarságot pedig arra szólította fel, hogy a közelgő nemzeti tanácsi választásokon segítsen az MNT-nek abban, hogy folytathassa a megkezdett munkát.
Az egybegyűlteket Darko Turšić lelkipásztor, a Horvátországi Református Kálvini Keresztyén Egyház képviselője is üdvözölte. Az istentiszteletet Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke szolgáltatta. Igehirdetésében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Európa ma már nem nevezhető keresztyén kontinensnek, még akkor sem, ha mindannyiunkban ez a tudat honosodott meg. A realitás ma már más, egy új pogányság ütötte fel a fejét elmondása szerint, mely kigúnyol minden olyan közszereplőt, politikust, aki a templom falain kívül is hirdetni, vállalni meri keresztyén elkötelezettségét. A püspök szerint a maradéki magyarság a vajdasági magyar közösség erejének, de mindenekelőtt hitének köszönhetően maradt meg az elmúlt századok során olyan körülmények között, amelyek a magyarnál nagyobb népcsoportokat is eltöröltek volna. Tisza Istvánról szólva elmondta: tiszteletet érdemel, mert nyíltan felvállalta református vallását, hitt az egyház megtartó erejében. Az istentisztelet végén Halász Dániel maradéki lelkész megköszönte mindenkinek a hozzájárulását a megemlékezés megtartásához. Az istentiszteleten jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke és Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője.
