A nem átlátható környezetvédelmi illeték begyűjtésével kapcsolatos aggodalmakra, az ökodinárral való visszaélésre és a veszélyes hulladék nem megfelelő kezelésére hívták fel tegnap a figyelmet A környezetvédelmi illeték – realitás és kilátások című, Újvidéken megtartott vitafórumon. A tanácskozást a Vajdasági Médiaközpont szervezte.
Az összejövetelen felmerült a kérdés, hogy vajon eléggé gazdagok-e Szerbia polgárai ahhoz, hogy a legmagasabb összegű illetékeket fizessék. Világszerte számos olyan illetékfizetési modell létezik, ami olcsóbb és hatékonyabb – emelte ki Dragan Diplarić, az AmCham Környezetvédelmi Tanács elnöke, és megjegyezte, hogy az államnak figyelembe kellene vennie azt, hogy mindazon költségek, amelyek a környezetvédelmi illetéket képezik, a polgárok zsebéből valók. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi illeték azt a célt szolgálja, hogy a már meglévő károkat helyreállítsák, és hogy megelőzzék újabbaknak a keletkezését.
A tanácskozás résztvevői (Fotó: Török Erna)
Milisav Pajević, az Ekolist magazin szerkesztője beszámolt arról, hogy a magazin immár két éve foglalkozik azzal, hogy hova megy el önkormányzatok kasszájából az ökodinár. Eddig Szabadka, Apatin, Mitrovica, Leskovac, Niš és Požarevac városok esetében folytattak kutatást a környezetvédelemre szánt pénz útjának kifürkészéséről.
– A terepi munka kapcsán az a tapasztalatunk, hogy többnyire ok nélkül rejtegetik az önkormányzatokban az ökodinárra vonatkozó adatokat. Požarevac esetében például senki sem kívánt beszélni erről a témáról, sem a civil szervezetek, sem az önkormányzat. Mindemellett a polgárok sincsenek megfelelőképpen tájékoztatva arról, hogy pontosan mire költik el az önkormányzatok a környezetvédelemre befolyt pénzt. A parlagfű kaszálásán és a szúnyogirtáson kívül az átlagpolgárnak fogalma sincs arról, mire megy el a szóban forgó pénz – mondta Milisav Pajević. Hozzátette, hogy az újságírók feladata többek között, hogy a nyilatkozatok közzététele mellett tényfeltáró riportokat is készítsenek egy-egy témakörről.
Dragica Branković az újvidéki Környezetvédelmi Igazgatóság nevében arról számolt be, hogy Újvidéken 1995 óta fizettetik meg a környezetvédelmi illetéket. Hozzátette, hogy minden évben jelentős összeget fordítanak különféle környezetvédelmi projektumokra, amelyeknek a célja többek között a környezettudatosság erősítése. Egyik fontos feladatkörként a szemétgyűjtést és a közterek rendezését emelte ki.
