A megállapodást Pekingben írta alá Vang Csao kínai és Antoine Camilleri vatikáni külügyminiszter-helyettes. A megállapodás keretében a katolikus egyházfő elismerte a jóváhagyása nélkül, csak Peking által kinevezett hét katolikus püspököt, valamint post mortem egy nyolcadik püspököt is.
A Szentszék hangsúlyozta, hogy "nem politikai, hanem pasztorális" jellegű megállapodásról van szó. Greg Burke vatikáni szóvivő részleteket mellőzve csak annyit közölt, a megállapodás révén lehetővé válik, hogy a hívőknek olyan püspökeik legyenek, akik Róma alá tartoznak, ugyanakkor a kínai hatóságok által is elismertek. A vatikáni közlemény szerint a pápa azt reméli, hogy a hosszan tartó, gondos tárgyalások eredményeképpen megszületett megállapodás révén begyógyulnak a múlt sebei, és egységes lesz a katolikus egyház Kínában.
A kínai püspökök kinevezése áttörést jelent egy olyan vitában, amely több évtizede terheli a pápai állam és Kína kapcsolatát, akadályozza a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét köztük. A vita 1951-ig nyúlik vissza, amikor a kommunista Kína megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, és létrehozta az állami felügyelet alatt működő katolikus egyházát. Peking ragaszkodott a püspökök kinevezéséhez, holott ez a pápa hatáskörébe tartozik. Azok a kínai katolikusok, akik hűek maradtak a Vatikánhoz - beleértve a pápa által támogatott püspököket is -, kénytelek voltak titokban gyakorolni a vallásukat, üldöztetésben volt részünk, és volt, aki börtönbe került emiatt.
A kínai katolikus egyház a 13-ik században jött létre, és történelmének voltak sikeres és viharos időszakai egyaránt. Becslések szerint jelenleg 10-12 millió katolikus él Kínában, sokan közülük az elmúlt hatvan év üldöztetései ellenére is hűek maradtak a Vatikánhoz, mások pedig az államilag támogatott egyházhoz csatlakoztak. Peking 2013 óta nem nevezett ki új püspököket.
Míg a megállapodás kikövezheti az utat a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt, és talán az is lehetővé válik, hogy Ferenc pápa Kínába látogasson, hírügynökségek szerint haragra fogja gerjeszteni azokat a katolikusokat, akik szerint a Vatikánnak kérlelhetetlennek kellett volna maradnia ebben a kérdésben.
