2024. április 20., szombat

Dalokról és áriákról

Bátori Éva mesterkurzust tartott a Szabadkai Zeneiskolában, a tanfolyam résztvevői pedig felléptek a Városházán

Az Electe Egyesület szervezésében Bátori Éva Érdemes művész, a Magyar Állami Operaház Nagykövet-programjának művészeti vezetője, az Operaház kinevezett énekmestere tartott mesterkurzust a Szabadkai Zeneiskolában. A tanfolyamnak a Szabadkán tanulók mellett újvidéki és szegedi résztvevői voltak, akik a Városházán, telt ház előtt adtak koncertet. A közönséget Miloš Radović, az Electe Egyesület elnöke köszöntötte, akinek elmondása szerint nagy megtiszteltetés az, hogy Bátori Évával együttműködhettek, Görög Noémi művészeti vezetőtől pedig megtudhattuk, hogy amint híre ment a mesterkurzusnak, azonnal nagy lett az érdeklődés, kiváltképp Szegedről.

A gálakoncerten alkalmunk nyílt beszélgetni Bátori Évával, aki egyébként nem csupán operaénekeseknek, hanem ismert könnyűzenei előadóknak és színművészeknek is ad énekórákat, például Udvaros Dorottyának és Rúzsa Magdinak, sőt elújságolta azt is, hogy Magdi befordult a mesterkurzusra is:

– Mindenkiről készített fotót vagy felvételt, és elküldte nekik, hogy ezzel is segítsen. Ő egy angyal, csak pulóvert hord, hogy ne látszódjanak a szárnyai. Nagy ajándék számomra, hogy nemcsak opera-, hanem más énekesekkel és színészekkel is foglalkozhatok, például Udvaros Dorottyával is. Ezt az éneklés másik oldalának tartom, számomra azt jelenti, hogy leér a lábam a földre. A könnyűzenei előadókhoz némileg másképp állok hozzá. Az alapokat, a helyes légzést, a kiejtést ugyanúgy velük is meg kell taníttatni, mint ahogyan a szólóéneket tanulóknak, náluk viszont számít a hangi improvizálás is, amit az operaénekesekkel nem tanítunk. Nagyon vigyázni kell, hogy a saját hangszínüket ne vegyük el. Amikor meghallunk egy dalt a rádióban, rögtön felismerjük, hogy azt ki énekli. Rúzsa Magdi évek óta jár hozzám. Szóba se jöhet, hogy valamit elvegyek tőle, csak adni szeretnék, amitől több lesz. Ez másokra is vonatkozik. Az alapokat viszont mindenkinek el kell sajátítani. Nagyon sajnálom azokat a fiatal könnyűzenei énekeseket, akik hangja néhány év alatt tönkremegy, holott csak az alapok hiányoznak. Rúzsa Magdi karrierje évről évre felfelé ível, csodálatos koncerteket ad, gyakran viszont több egymást követő napon is énekel, és nem playbackről, hanem élőben. Ő ebben is jó, mert a tudása nagyon jól szolgálja. Rúzsa Magdinak gyönyörű a hangja, erős mezzoszoprán, operaénekes is lehetett volna, ha úgy dönt – hallottuk Bátori Évától, aki arról is szólt, hogy a mesterkurzus résztvevőinek mit igyekezett átadni.

– Amikor mesterkurzust tartok, azt különböző tematikához kötjük, például Debrecenben a huszadik századra és a kortárs zenére fókuszáltunk, Kolozsváron pedig a megbeszéltekkel összhangban kifejezetten Mozart-kurzust tartottam. Szabadkán abban egyeztünk meg, hogy a dalok és az opera témakörét részletezzük: hogyan éneklünk el egy dalt és hogyan egy áriát; hogyan ragadunk ki az operából egy áriát vagy dalt egy dalciklusból. Amíg tartott a mesterkurzus, egész nap, reggeltől estig együtt voltunk. Mindennap légzésgyakorlatokkal kezdtünk, este pedig az aznap tanultakról beszélgettünk. A fiatalok nagyon tehetségesek és szép a hangjuk. Igyekeztem énektechnikailag is segíteni, de nem szerettem volna változtatni azon, amit már megtanultak. Nem akartam őket összezavarni, az nem lett volna tőlem szép. Elvégre a kurzus iránt érdeklődtek hivatásos énekesek, énekmesterek, tanárok is, és ez számomra megtisztelő volt, nagyon jólesett. Sokat diskuráltunk a zenéről, a szövegekről és arról is, hogy mit jelent énekesnek lenni. Felhívtam a figyelmet a rendszeres gyakorlás fontosságára és felkészítettem őket arra is, hogy sokat kell dolgozni. Azt tanácsoltam, hogy ne legyenek felületesek, felszínesek. Hangsúlyoztam azt is, hogy a színvonal és a tartalom a fontos, nem a külsőségek, a pompa és a pénz. Azt is tanácsoltam, hogy legyenek emberségesek. Művésznek lenni érdekes, egyben nehéz is, hiszen akik sikeresebbek, folyamatosan közönség előtt szerepelnek, szem előtt vannak – fejtette ki Bátori Éva, aki, elmondása szerint, nagyon jól érezte magát szabadkai tartózkodása idején.

– Gyönyörű a város, a szervezés pedig kiváló volt. A Zeneiskola csodaszép termében gyakoroltunk. A Városháza és a díszterem is csodálatos. Amikor jöttünk fel a lépcsőn, csak ámultunk. Ha hívnak, boldogan jövök máskor is. Szeretek erre a látogatásra úgy gondolni, hogy nem valami vége, hanem a kezdete. A fiam nem muzsikus, mérnökinformatikusnak tanul Szegeden, de mindenképpen rábeszélem, hogy átjöjjünk a határon és nézzük meg együtt ezeket a csodálatos helyeket, ahova a szervezők elvittek bennünket – mondta Bátori Éva.