Megegyezhet egy németországi termék márkája és csomagolása a magyarországival, de a minősége alacsonyabb keleten, mint nyugaton – ezt bizonyítják azok a termékminőséget ellenőrző vizsgálatok, amelyeket többek között Szlovákiában, Csehországban, s Magyarországon végeztek. A múlt heti plenáris ülésen Strasbourgban nagy többséggel szavazták meg az Európai Parlamenti (EP) képviselők az élelmiszerek és más termékek kettős minőségéről szóló jelentést.
Bizonyára mindannyian voltunk már abban a helyzetben, hogy jobb minőséget remélve, kicsit mélyebbre nyúltunk a zsebbe. Gyanútlanul azt feltételeztük, magasabb árért jobb minőséget kapunk. Arra nem is gondoltunk, hogy az a Nutella, amit itthon veszünk le a polcról, valójában nem csupán minőségében, de árában is eltérhet attól a Nutellától, amit kivándorolt rokonaink hoznak Németországból. Röviden, rosszabb minőséget kapunk, és sokszor még többet is fizetünk érte. Ebben az ügyben lépett a tettek mezejére az EP a múlt heti plenáris ülésen.
A legfrissebb tanulmányi eredmények alapján kijelenthető, hogy a cseh, horvát, szlovák, bolgár, román, lengyel, balti és magyar vásárlók, ellenben a nyugati fogyasztókkal, rosszabb minőségű termékekhez juthatnak hozzá. Példának okáért, míg nyugaton egy adott termékben vaj van, addig keleten ezt az összetevőt pálmaolajra cserélik, ami nem csupán a termék minőségét, de a fogyasztók egészségét is befolyásolja. Habár a termékeken feltüntetik az összetevőket, és a termékek fogyasztás szempontjából biztonságosak, a gyanútlan vásárló nem is sejti, hogy ugyanazon termék megegyező márkajelzéssel és csomagolással ellátva, más minőséget képvisel Nyugat-Európában és mást keleten. Felmerül a kérdés, nem sérti-e a termékek kettős minősége a fogyasztóvédelmi jogokat tekintettel arra, hogy elméletileg Európa piaca egységes?
„A téma nem új keletű, évek óta számtalanszor felmerült. A kezdetekkor inkább közröhej tárgya volt és a nyugati politikusok elviccelték a dolgot. Nincs különbség azonos termékek minőségében a keleti és a nyugati piacon. Csak nem akarnak ellenőröket, akik a mogyorókrém összetételét vizsgálják? – mondták. Innen maradt fenn a nutella-rendőrség megnevezés is. Aztán több ország által készített tanulmány is rámutatott arra, hogy igenis lényeges minőségbeli különbségek tapasztalhatók az egyes piacokon lévő azonos termékek között. Ez pedig az egységes belső piac elvét sérti, hiszen minden fogyasztónak joga, hogy az egy néven, egy márka alatt forgalmazott termék azonos minőségű legyen” – nyilatkozta lapunknak a témával kapcsolatban Deli Andor európai parlamenti képviselő.
A „Szlovák Köztársaság Fogyasztóinak Szövetsége” készített egy tanulmányt 2011-ben, amely kimutatta, hogy hat márkatermék árát és minőségét illetően eltérések vannak a keleti és nyugati uniós tagállamok között. Ekkor merült fel először a kérdés, hogy a fogyasztóvédelemhez hozzátartozik-e az egységes piacon előforduló eltérő minőség problémája. Azután 2015-ben a prágai Vegytani és Műszaki Egyetem is elvégzett egy termék-összehasonlítást. Akkor 24 terméket vizsgáltak meg a Cseh Köztársaság és Németország kiskereskedelmi piacáról, és a termékminták egyharmadánál jelentős eltéréseket állapítottak meg. A gyártók sokszor arra hivatkoztak, hogy termékeiket az adott ország ízléséhez igazítják, ebből adódik, hogy egy terméknek eltérő receptje van keleten és nyugaton. „Erre a kettősségre mutatott rá az EP-jelentés, amely elvárja az Európai Bizottságtól, hogy vegye végre komolyan a témát és foglalkozzon a kérdéssel” – tette hozzá Deli Andor.
Erdős Norbert fideszes EP-képviselő is síkra szállt az ügy előremozdításának érdekében. A néppárti politikus nyolc módosító javaslatából hetet támogat az EP szakbizottsága. Az EP indítványozni fogja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítását, így megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak számít majd, ha egy termék ugyanazon márkanévvel és csomagolással van ellátva, de más összetevőkkel kerül forgalomba nyugaton és keleten. Erdős Norbert célja volt továbbá az is, hogy ellenőrizzék a megtévesztően hasonló csomagolással rendelkező termékeket is, ezt a javaslatot azonban nem hagyták jóvá. „Úgy látom, nemcsak az azonos márkájú, hanem a megtévesztően hasonló megjelenésű termékek is félrevezethetik a fogyasztókat. Például a nagyon hasonló színeket, ábrákat és elnevezéseket látva a vásárlók könnyen gondolhatják, hogy egy másik márka termékét veszik meg, pedig valójában nem” – nyilatkozta a néppárti képviselő.
Noha az EP napirendjén már szerepelt a téma, nem tudni, valójában mikor is jutunk oda, hogy például a keleten forgalmazott Coca-Cola ugyanúgy csökkentett cukortartalommal bír majd, mint a nyugaton piacra kerülő, vagy, hogy a káros pálmaolaj helyett, Kelet-Európában is vaj kerül az adott élelmiszerekbe. Mindenesetre bizalomra ad okot, hogy az Európai Parlament a problémát felismerte és elismerte, és készen áll tenni is annak érdekében, hogy ez a megosztottság, amit a termékek kettős minősége okoz, ne jellemezze tovább az egységes európai piacot.
