Nikola Altiparmakov, a Pénzügyi Tanács tagja helyesli, hogy a szakszervezetek nyomására a kormány nem hőkölt meg, és nem szüntette meg a levonást azok számára, akik a törvényben előírt életkor elérése előtt nyugdíjba vonulnak.
A szakértő úgy véli továbbá, hogy a szerbiai nyugdíjrendszer fejlesztése keretében meg kellene oldani a magánnyugdíj-alapi takarék megadóztatásának kérdését. „A bankoktól eltérően a privát nyugdíjalapokban levő megtakarítást csökkentett mértékben, vagy egyáltalán nem adóztatják meg. Ez egy igazságtalan adókedvezmény, a kérdést mielőbb tisztázni kell, annál is inkább, mert a következő években egyre többen jutnak majd járandósághoz a privát nyugdíjalapokból” – mondta Altiparmakov.
– A nyugdíj összege a befizetett járulékoktól függ, ám attól is, mennyi ideig jár az ellátmány. Ha valaki a korhatár elérése előtt vonul nyugdíjba, az azt jelenti, hogy hosszabb ideig kapja majd a nyugdíjat, tehát logikus, hogy kisebb összeget kapjon, mint az, akinek ugyanannyi járulékot fizettek be, de rendesen kivárta 65., illetve (nők esetében az idén) 62. életévének a betöltését – magyarázta a korai nyugdíjaztatás esetén érvényes, ún. büntetőpontok kapcsán a Pénzügyi Tanács tagja. Megjegyezte: ez az elv érvényes minden európai államban, alkalmazták a volt Jugoszláviában is, mígnem a múlt század 80-as éveiben a szakszervezeti populizmus nyomására felhagytak vele. „ A 80-as években az akkori büntetőpontok eltörlése miatt veszélybe került a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és tovább mélyült a gazdasági válság” – fejtegette Altiparmakov a Magazin Biznis legújabb számának adott interjúban.
Az utóbbi hetekben olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, hogy a 2014 óta érvényes ideiglenes nyugdíjcsökkentés eltörlése után csak azoknak a nyugdíját emelik majd, akiknek a havi járandósága 30 000 dinárnál kisebb. Erről Altiparmakovnak az a véleménye, hogy a valorizálást (az értékcsökkenés okozta veszteség kiegyenlítését) kivétel nélkül minden nyugdíjnál alkalmazni kell, így járnak el gyakorlatilag minden európai országban.
„ A költségvetésben bizonyos összeget a nyugdíjak kifizetésére különítenek el, törvényeink szerint ez a bruttó társadalmi termék 11 százaléka. Ha a rendelkezésre álló összegből nem emelik mindenkinek a nyugdíját az infláció mértékével összhangban, hanem csak az átlag alatti ellátmánnyal rendelkezőknek, az de facto azt jelenti, hogy megadóztatják az átlag fölötti nyugdíjat élvező polgárokat. Úgy tíz évvel ezelőtt Olaszországban tettek egy kísérletet arra, hogy csak az alacsonyabb nyugdíjakat emeljék, de ez alkotmányellenesnek bizonyult” – mondta Altiparmakov.
Szavai szerint a Pénzügyi Tanács elsősorban azt szorgalmazza, hogy az országban a társadalmi és politikai állásfoglalásokat rendszerszerűen, jogilag kétségbe nem vonható módon érvényesítsék, amivel megőrizhető a nyugdíjrendszer iránti bizalom. A kisnyugdíjasokkal való szolidaritás kifejezésére a nyugat-európai államokban, de most már Kelet-Európában is, pl. Lengyelországban és Romániában olyan megoldáshoz folyamodnak, hogy az átlagnál magasabb nyugdíjat élvező időseket megadóztatják.
