2024. március 29., péntek

Washington szerint Oroszország beavatkozik a macedón népszavazásba

Szkopje nem tud ilyen lépésről

Az Egyesült Államok szerint Oroszország befolyásolni akarja az ország nevének megváltoztatására vonatkozó, szeptember 30-ra tervezett macedón népszavazást, Szkopje viszont közölte, hogy nem tud beavatkozási kísérletről és Oroszországot baráti országnak tekinti.

Zoran Zaev miniszterelnök fogadja James Mattis amerikai védelmi minisztert Szkopjeban (fotó: Reuters)

Zoran Zaev miniszterelnök fogadja James Mattis amerikai védelmi minisztert Szkopjeban (fotó: Reuters)

James Mattis amerikai védelmi miniszter hétfőn Szkopjéban a népszavazás mellett állt ki, mindazonáltal közölte, hogy információi szerint Moszkva be akar avatkozni a referendumba, ugyanis azt szeretné, ha a macedónok elutasítanák az ország nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatot.

Macedónia és Görögország 27 év után júniusban egyezett meg abban, hogy Szkopje euroatlanti integrációjának folytatása érdekében a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának hívják majd.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, miután minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a nem ügydöntő népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
Moszkva viszont több alkalommal is nemtetszésének adott hangot a NATO balkáni terjeszkedésével kapcsolatban,  legutóbb Montenegró NATO-csatlakozása miatt emelte fel a hangját.
James Mattis aggodalmának adott hangot, hogy Oroszország ugyanolyan módszerekkel igyekszik majd az érdekeinek megfelelően alakítani a népszavazást, mint amilyet korábban a térség más országaiban is megpróbált. 2016-ban például Montenegróban kísérelt meg puccsot egy szerbekből és oroszokból álló csoport annak érdekében, hogy eltávolítsák a Nyugat-barát erőket a kormányból, és meggyilkolják Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt, majd pedig oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra, megakadályozva a kis, Adria-parti ország NATO-csatlakozását.
Idén júliusban pedig Görögország utasított ki két orosz diplomatát, mert hivatalnokokat vesztegettek meg, és tiltakozásokat kezdeményeztek a Macedóniával megkötött megállapodás ellen. Oroszország tagadta a vádakat.
Washington szerint hasonló lépésekre készülnek oroszbarát csoportok Macedóniában is, álhíreket terjesztenek, valamint megvesztegetik a véleményformálókat, hogy Moszkvának kedvező módon befolyásolják a népszavazást.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök ugyanakkor hétfőn közölte: nincs semmilyen bizonyíték az orosz befolyásra Macedóniában. "Oroszország baráti ország, és nincs semmi kifogása Macedónia európai uniós csatlakozása, valamint NATO-integrációja ellen" - hangoztatta a kormányfő, majd hozzátette: Szkopje számára nincs más lehetőség, mint az euroatlanti integráció.