Maroš Šefčovič hétfőn bejelentette, hogy elindul az Európai Szocialisták Pártja (PES) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
Sajtótájékoztatóján Šefčovič leszögezte, hogy elnökként fokozni kívánná az Európához tartozás érzetét, valamint az emberek biztonság- és stabilitásérzetét.
A jelenkor kihívásairól beszélt, és azokról a társadalmi változásokról, amelyeket sokan fenyegetőnek látnak, a társadalmi egyenlőtlenséget, a bizonytalanságot, a demográfiai helyzetet és a migrációt.
A legfenyegetőbb kihívásnak ugyanakkor a "hamis ígéreteket" nevezte. "Európa-szerte populista, EU- és idegenellenes nézetekre épülő, leegyszerűsítő megoldásokat hallunk. Kihasználják az emberek félelmeit, illetve jogos csalódottságukat vagy haragjukat, visszaélnek a hazafisággal, megosztottságot szítanak, a tűzzel játszanak, és készek lerombolni együttműködésünket, európai álmunkat" - hangsúlyozta.
"Magabiztos és büszke, okos és zöld, társadalmilag igazságos és szolidáris Európát szeretnék" - mondta Šefčovič.
A bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke elsőként szállt ringbe a jelöltségért a balközép erőket összefogó S&D-ben. A pártcsalád az október közepi kongresszusán dönt majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.
Az Európai Unió működését jól ismerő, 52 éves politikus lenne a brüsszeli testület első kelet- vagy közép-európai vezetője.
A szociáldemokraták közül korábban még Frans Timmermanst, a bizottság első alelnökét és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselőt is esélyesként emlegették, utóbbi azonban nemrég cáfolta, hogy versenybe szállna.
Šefčovičon kívül eddig csak Manfred Weber jelentette be hivatalosan az indulását, ő az Európai Néppárt (EPP) listavezetője kíván lenni.
Bár várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az uniós parlamentben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.
Az előző, 2014-es választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző EPP csúcsjelöltje. Az uniós országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.
