A választási részvétel 87,2 százalék volt.
Sem a baloldali blokk - a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese -, sem pedig a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt és a Kereszténydemokraták és Liberálisok jobbközép szövetsége nem szerzett egyedül többséget a 349 fős parlamentben.
Az SD támogatottsága jelentősen nőtt az előző, 2014-es választáshoz képest, amikor a voksok 12,9 százalékát szerezte meg. Az idei eredményükkel akár a "királycsináló" szerepébe is kerülhetne a magát a politikai fősodortól élesen elkülönítő párt, de eddig mindenki kizárta, hogy hajlandó lenne együttműködni vele a parlamentben.
A kormányalakítás kimenetele így jelenleg bizonytalan, a patthelyzet miatt a tárgyalások akár hetekig is elhúzódhatnak.
A választás után Jimmie Akesson, az SD vezetője, - bár a voksok legalább 20 százalékára számított - bejelentette, hogy pártja a választások győztese. "Hatalmas befolyásra tettünk szert abban, hogy mi fog történni Svédországban az elkövetkező hetekben, hónapokban és években" - mondta Akesson párttársainak.
Az SD vezetője felajánlotta Ulf Kristerssonnak, a jobbközép blokk miniszterelnök-jelöltjének, hogy lépjen koalícióra pártjával. Kristersson ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy "egy náci gyökerű párt soha nem lesz képes felajánlani semmilyen felelős dolgot, csak gyűlöletet". A jobbközép miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor lemondásra szólította fel Stefan Löfven szociáldemokrata kormányfőt, és azt hangoztatta, hogy először őt illeti meg a jog, hogy megkísérelje a kormányalakítást.
Löfven visszautasította Kristersson felszólítását, és kijelentette, hogy továbbra is miniszterelnök kíván maradni.
A szociáldemokraták a választási patthelyzetet követően bejelentették, hogy a hagyományos választói blokkokon átívelő kormányt szeretnének alakítani, de annak lehetőségét ők is kizárták, hogy a Svéd Demokratákkal tárgyaljanak.
