Még soha nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament (EP) bármely tagország ellen kezdeményezze a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását, amely végső esetben Magyarország szavazati jogának a megvonását és az uniós forrásoktól való elzárását eredményezheti. A magyar jogállamiság helyzetét értékelő Sargentini-különjelentés most ezzel a javaslattal fordult az EP-képviselőkhöz. Tegnap zajlott a különjelentés parlamenti vitája Strasbourgban, ma pedig a képviselők szavaznak a jelentésről.
A jelentésről folytatott tegnapi vitában felszólalhatott Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, de a korábbiakkal ellentétben csak 7 perces felszólalási és 2 perces reagálási időt kapott. Judith Sargentini jelentéstevő bevezető felszólalásában ismételten a 7-es cikk alkalmazásának az elindítására buzdított.
Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a 7-es cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte, és nem az Európai Parlament. Erre buzdította tegnap az EP-képviselőket felszólalásában Judith Sargentini jelentéstevő, és ha sikerrel jár a törekvése, akkor azzal történelmet fog írni az Európai Parlament.
Judith Sargentini felszólal az EP vitáján. Balra Orbán Viktor, mögötte Szijjártó Péter és Rogán Antal (fotó: MTI)
„A EP-nek kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen, a helyzet ugyanis semmit nem javult a magyar helyzetről szóló különjelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta” – hangoztatta a dokumentum összeállítója.
A strasbourgi ülésen a holland zöld párti képviselő kijelentette, hogy amennyiben a testület nem tudja „behúzni a vészféket”, akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.
Nem tűrhető tovább, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az EU alapértékeit – tette hozzá. Judith Sargentini szerint „a magyar kormány elnémította a független médiát, rövid pórázra fogta a tudományos élet képviselőit, a független bírák kezét is megkötötte, meghatározta, mely egyházak működhetnek, melyek nem, a civil szervezetek életét ellehetetlenítette, amelyek pedig segítenek a migránsoknak, a romáknak, a szélsőségesen elnyomott csoportoknak” – ismételt meg néhány Magyarországgal szembeni vádat a zöld párti EP-képviselő jelentéséből, amelyekben ezek mellett többek között a romák diszkriminálása és az antiszemitizmus is ott szerepel.
A magyar kormány álláspontját ismertető Orbán Viktor a korábbi alkalmakkor 20 perces felszólalási lehetőséggel élhetett, most csak 7 percet kapott.
Orbán Viktor az Európai Parlament ülésén (fotó: MTI)
„Azért ítélik el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország” – hangoztatta az MTI tudósítása szerint a magyar miniszterelnök. Hangsúlyozta: „visszautasítom, hogy a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket”.
Minden nemzetnek és tagállamnak joga, hogy eldöntse, miképpen rendezi be saját életét a saját országában. „Mi megvédjük a határainkat, és csak mi fogjuk eldönteni, kikkel élünk együtt. Kerítést építettünk, és megállítottuk az illegális migránsok százezreit. Megvédtük Magyarországot, és megvédtük Európát” – jelentette ki, úgy fogalmazva: a mai eset az első az Európai Unió történetében, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit.
A kormányfő leszögezte: „Magyarország nem enged a zsarolásnak. Magyarország védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt, és védeni fogja a jogait. Ha kell, Önökkel szemben is.”
„Mi, magyarok készen állunk a jövő májusi választásokra, ahol végre az emberek dönthetnek Európa jövőjéről” – hangoztatta Orbán Viktor. Kiemelte: „Azért állok most itt, és védem meg a hazámat, mert a magyarok számára a szabadság és a demokrácia, a függetlenség és Európa becsület kérdése. Ezért az Önök előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét.”
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon. „Önök nem kevesebbet állítanak, mint hogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke. Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek” – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő kijelentette, a Sargentini-jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést.
„Nekünk Magyarországon a demokrácia és a szabadság nem politikai, hanem erkölcsi kérdés. Önök most számbeli többség alapján akarnak erkölcsi ítéletet mondani, és megbélyegezni egy országot és egy népet. Önök súlyos felelősséget vesznek magukra, amikor először az EU történetében egy népet ki akarnak rekeszteni az európai döntésekből. Önök megfosztanák Magyarországot attól, hogy a saját érdekeit képviselhesse az európai családban, amelyhez tartozik” – fejtette ki az plenáris ülésen Orbán Viktor.
Jelezte, vannak és lesznek is vitáik, különbözőképpen gondolkodnak a kontinens keresztény jellegéről, a nemzetek és a nemzeti kultúrák szerepéről, a család lényegéről és hivatásáról, továbbá „homlokegyenest ellenkező” nézeteket vallanak a migrációról. De szerinte a különbségek nem adhatnak okot arra, hogy bármelyik országot megbélyegezzék, és kirekesszék a közös döntés lehetőségéből. Hozzátette, „mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk”.
A miniszterelnök megjegyezte: egy olyan országot akarnak kirekeszteni, amely az európai választásokon is egyértelmű döntéseket hozott. 2009-ben 56 százalékos, 2014-ben 52 százalékos többség szavazott a Fidesz–KDNP-re – emlékeztetett, kijelentve: „az EP-nek mi vagyunk a legsikeresebb pártja”.
A szocialista és liberális ellenfelek érthetően nem boldogok e sikertől – folytatta –, de bosszút állni a magyarokon, amiért nem őket választották, nem tisztességes és nem is európai.
Szerinte a Sargentini-jelentést olyanok írták, akik alapvető tényekkel sincsenek tisztában. A 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmazó jelentés bevallja, hogy elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint „a mi uniónkat az tartja össze, hogy a vitákat szabályozott keretek között rendezzük”. Felidézte, ő maga is kötött megállapodásokat, kompromisszumokat az Európai Bizottsággal a médiatörvényről, az igazságszolgáltatási rendszerről, sőt még az alkotmány egyes passzusairól is. A mostani jelentés azonban felrúgja az évekkel ezelőtt megkötött megállapodásokat – mondta. „De ha ezt Önök megtehetik, és felrúghatják, mi értelme megállapodást kötni bármely európai intézménnyel?” – tette fel a kérdést, úgy értékelve: „amit Önök tesznek, az az unióra és a konstruktív párbeszédre is csapást mér”.
Orbán Viktor úgy vélte, az EP-képviselők már kialakították az álláspontjukat, a jelentést a többség valószínűleg megszavazza, így a véleményüket az ő hozzászólása már nem befolyásolja.
Mégis eljött a vitára, mert – mint mondta – az EP-képviselők nem egy kormányt, hanem egy országot, egy népet ítélnek el, azt a Magyarországot, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának, és amely munkájával, vérével járult hozzá Európa történelméhez. Hozzátette: egy olyan országot ítélnek el, amely fellázadt és fegyvert ragadt a hatalmas szovjet hadsereg ellen, súlyos véráldozatot hozott a szabadságért és a demokráciáért, továbbá megnyitotta határait a keletnémet sorstársai előtt.
A miniszterelnök kitért arra: Magyarország megharcolt a demokráciáért és a szabadságért, míg azok, akik most vádolják Magyarországot, „örökül kapták” a demokráciát, és nem kellett személyes kockázatot vállalniuk a szabadságért. Az antikommunista és demokratikus ellenállás magyar szabadságharcosait akarják most elítélni – fogalmazott a miniszterelnök az MTI beszámolója szerint.
A vita során három álláspont domborodott ki. A képviselők többsége határozottan a jelentés mellett vagy ellene sorakozott fel, néhány képviselő békülékenyebb hangot megütve kritizálta ugyan a magyar kormány lépéseit, de nem javasolta a 7-es cikk megindítását, hanem további párbeszédre szólítottak fel. A jelentés pártfogói többnyire arra hivatkoztak, hogy az nem Magyarországot és a magyar népet kívánja büntetni, hanem a magyar kormány jogellenes lépéseit kritizálja. A vehemensebbek, mint például Guy Verhofstadt liberális képviselő, Orbán Viktort támadták. Ujhelyi István szocialista képviselő hazugnak nevezte a miniszterelnököt, de olyan is akadt, aki nyíltan az „utálatának és megvetésének” adott hangot.
A jelentés ellen felszólalók, akik szintén sokan voltak, vagy racionálisan, a dokumentum állításainak képtelenségeire, önellentmondásaira rámutatva bírálták a jelentést, vagy ironikus hangvétellel figurázták ki a mellette kiálló képviselőket, rávilágítva a dokumentum valódi szándékára a humor eszközével.
Kétperces reagálásban Orbán Viktor még egyszer röviden cáfolta a Magyarországgal szembeni vádakat, felmutatva közben azt a minden képviselőnek elküldött cáfolatot, amelyben a kormány 108 oldalon át, tételről tételre cáfolja a Sargentini-jelentés állításait. Lakonikus választ adott Verhofstadt és Ujhelyi képviselő uraknak is.
„Ön jobban gyűlöl minket, konzervatív-keresztényeket, mint amennyire szereti Európát” – mondta Verhofstadnak.
A jelentés mellett szavazó magyar ellenzéki képviselőknek, köztük Ujhelyi Istvánnak pedig ezt üzente: „A saját hazájuk ellen szavazó magyarokkal az a baj, hogy jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat.”
A vita lezárulása után sajtótájékoztatót tartott a magyar kormányfő, ahol eddigi politikai tapasztalataira hivatkozva elmondta, nem vitás, hogy a többség meg fogja szavazni a Magyarországot megbélyegző jelentést, és az is, hogy a Fideszt ezt követően megkísérlik majd kizárni a Néppártból.
