Az Európai Parlamentnek (EP) kötelessége fellépni a magyarországi jogsértések ellen - hangoztatta a magyar helyzetről szóló EP-különjelentést összeállító Judith Sargentini a uniós parlament ezzel foglalkozó keddi plenáris vitájában, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt, és visszautasította, hogy "a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket".
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament vitáján (Fotó: MTI)
Az EP szerdán szavaz jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, s ez indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását is.
A holland zöldpárti Sargentini a voksolás előtti napon tartott vitában azt mondta, hogy a helyzet semmit nem javult a jelentés júniusi szakbizottsági elfogadása óta, és amennyiben a testület nem tudja "behúzni a vészféket", akkor nem teljesíti ígéreteit az uniós állampolgárok felé.
Orbán Viktor egyebek között arról beszélt: azért ítélik el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, nem leszünk bevándorlóország. Úgy fogalmazott, ez az első eset az Európai Unió történetében, amikor egy közösség elítéli a saját határőreit.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az EP előtt fekvő jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Hangsúlyozta: Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon.
A vita utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, s azért dolgozik, hogy megreformálják az EPP-t. Megjegyezte ugyanakkor, a migráció kérdése osztja meg az EPP-t, amely kedvére próbál tenni a szociáldemokratáknak és a liberálisoknak, hogy a jövőre koalíciót tudjon velük alkotni.
A vitában ugyanis több néppárti képviselő is kijelentette, megszavazza a jelentést. A Fideszt is magában foglaló pártcsalád képviselőinek szavazata kulcsfontosságú lehet abban, hogy elfogadják-e a dokumentumot.
A plénum előtt több felszólaló egyértelműen kiállt a kormány mellett és a Sargentini-jelentés elutasítására szólított.
A magyar kormánypárti képviselők közül Szájer József úgy vélekedett, a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire.
Judith Sargentini, a zöld párti frakció holland képviselője felszólal az Európai Parlament vitáján. Balra Orbán Viktor miniszterelnök, mögötte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Gál Kinga azt mondta, a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.
Járóka Lívia kijelentette, a kormánynak meg kell köszönni, amit a romákért tett, nem pedig elítélni érte.
Az ellenzéki EP-képviselők közül a szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort: a kormányfő csak "bűnös rezsimjét" akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól.
A DK-s Niedermüller Péter úgy vélte, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba.
A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is, például a sajtószabadság kapcsán. Mindazonáltal közölte: a voksoláson tartózkodni fog.
A vita végén elmondott második felszólalásában Orbán Viktor kijelentette: "a saját hazájuk ellen szavazó" magyarok "jobban gyűlölnek engem, mint amennyire szeretik a hazájukat".
A plenáris eszmecserében Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal, és további lépésektől sem riad vissza a kormánnyal szemben az uniós értékek megsértése esetén.
Az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács nevében a soros osztrák elnökség részéről hozzászóló Karoline Edtstadler belügyi államtitkár kijelentette, hogy az általa képviselt testület "nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának", és "ebben nem köthetünk kompromisszumot".
A vezérszónokok közül Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője úgy ítélte meg, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, de hangoztatta, hogy a magyar kormány eddig mindig kész volt a kompromisszumra.
Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető leszögezte, az EPP-nek döntenie kell végre, hogy Európa vagy Orbán pártján áll, el kell határolódnia a magyar kormánytól, amennyiben nem akarja minden maradék hitelességét elveszíteni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko elfogultnak nevezte a jelentést, és kiemelte, hogy ismét egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben.
Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Hozzátette, a bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.
Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke pedig azt hangoztatta, hogy az uniós tagsággal nem csak jogok és előnyök, hanem kötelességek is járnak.
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Orbán kiáll a népéért és az országáért, ezután pedig azt javasolta, hogy Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz.
