2024. április 20., szombat

Mátyás király esete a zentai városünneppel

Szombaton délután kettős kiállítás nyílt a zentai Városi Múzeumban. A Hunyadi Mátyás életterei című anyag az építkező reneszánsz uralkodót mutatja be tizenhat pannón. A tárlat az Amaryllis Társaság megbízásából készült, Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense állította össze, és a Mátyás király-emlékév folyamán a Kárpát-medence több településén eleveníti fel a nagy király szellemiségét és korát. A Bibliotheca Corviniana című, huszonnégy pannóból álló kiállítás a kolozsvári Amaryllis Társaság és az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából 2008-ban, a Reneszánsz Évben készült, az idei emlékévben pedig ismét vándorútra indult. Az anyag Hunyadi Mátyás híres corvináit ismerteti.

A kiállítást megnyitó Perpauer Attila, Zenta község kultúrával és tanügyekkel megbízott tanácstagja Babits Mihály könyvről szóló gondolatait idézve kifejtette, hogyan fonódik egybe a történelem, az élet és a könyv, azaz a szellemi kultúra. Hiszen egy nép történelme erkölcsi vagyon, melyet e nép minden hű fia gyarapítani igyekszik. Ez a kiállítás pedig mindezen szellemi kincseknek ötvözetét mutatja be Hunyadi Mátyás, a bölcs, emellett rendkívül művelt és olvasott reneszánsz uralkodó hagyatékán keresztül.

Az eseményen mutatták be Tari László helytörténész és dr. Almási Tibor történész, tanszékvezető egyetemi tanár Mátyás király Zentán című közös kiadványát is, melyet a zentai Történelmi Levéltár, a Thurzó Lajos Művelődési-oktatási Központ és Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete közösen jelentettek meg. Tari az eseményt megelőzően lapunknak nyilatkozva elmondta, a tanulmány okán folytatott kutatásai folyamán egyebek között egy tévedésre is fény derült: a Zenta monográfiájában szereplő adat, mely szerint Mátyás 1463-ban járt Zentán, nem felel meg a valóságnak. Igazából 1458-ban került erre sor, mégpedig egy nagyszabású törökellenes hadjárat megszervezése során. Ezt egy Zentán kiadott oklevele bizonyítja, melynek különlegessége, hogy szeptember 11-én keltezték – azaz napra pontosan 239 évvel a zentai csatát megelőzően. Így jeles uralkodónk látogatása még inkább felértékeli a helyi városünnepet.