2024. április 20., szombat

Csökken a munkakeresők száma

Több területen szakemberhiány tapasztalható

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének adatai szerint az észak-bácskai körzetben júliusban 9013 aktív munkanélküli volt, míg Szabadka Város területén 5588, ami nyolcszázzal kevesebb, mint az előző év azonos hónapjában, illetve százzal kevesebb, mint ez év júniusában. Ezen adatok bizakodásra is okot adhatnának, de mint tudjuk, az ilyen statisztikákat bizonyos fenntartással kell kezelni, hisz például nem szerepel benne az az adat, hogy az adott hónapban hányan voltak olyanok, akik feketén dolgoztak, illetve ezen időszakban hányan vállaltak munkát külföldön.

(Gergely Árpád illusztrációja)

(Gergely Árpád illusztrációja)

Az említett statisztikákat böngészve azt is megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek legnagyobb hányada, mintegy 46 százaléka, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez több, mint négyezer személyt jelent, míg a munkakeresők 17 százaléka szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, 22,8 százalékuk pedig négyéves középiskolát végzett.

A rendelkezésünkre álló információk szerint a legtöbb munkavállaló a kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi szektorban van, őket követik azok, akik a gazdasági, jogi és adminisztrációs területen helyezkedtek el, majd azok, akik a gépészet és fémmegmunkálás, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeriparban dolgoznak.

A munkaerőpiacon a legkeresettebbek a szakközépiskolai és négyéves középiskolai végzettséggel rendelkezők, közülük is a gépész és fémmegmunkáló szakemberek, a turisztikai és vendéglátóipari területen aktív személyek, csakúgy mint a textilipari szakemberek, de meg kell említeni az egyéb iparágakat is, a pékeket, a henteseket, a hegesztőket, a szakácsokat, az autóbádogosokat, az autómechanikusokat, a lakatosokat, a kőműveseket és másokat. Ez alapvetően jellemző az egész körzetre, amit a szabadkai fiókintézet fed le. Ugyanakkor az egész régióban megfigyelhető, hogy ezen szakmák mára hiányszakmákká váltak.

(Gergely Árpád illusztrációja)

(Gergely Árpád illusztrációja)

Az, hogy ezen szakmák hiányszakmáknak tekinthetőek, több oldalról is megközelíthető. Egyrészt azért nem áll rendelkezésre megfelelő szakképesítésű munkaerő, mivel a munkakeresők egy része elavult szakképesítéssel rendelkezik, másrészt a rossz munkakörülmények, az alacsony fizetések, a gyakori túlóra, amit nem fizetnek meg megfelelően, csakúgy mint a hétvégi munkák és az ünnepnapokon való munka is kihat arra, hogy ezen területen hiány mutatkozik. Arra is van példa, hogy az adott szakember nem szeretne a végzettségének megfelelő szakterületen elhelyezkedni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e munkatapasztalattal, vagy sem. Természetesen nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy számos szakember elhagyta az országot, és az Európai Unió valamely országában vállalt munkát. A jelenség aggasztó méreteket ölt, és a megoldása összetett, amelyben több szektor együttes munkájára van (lenne) szükség.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, mint megtudtuk, szakmai gyakorlatokkal igyekszik segíteni a munkanélküliek mielőbbi munkába állását. 2018 januárja és júliusa között 59 személy vett részt ilyen programban, köztük jogászok, közgazdászok, építőmérnökök, óvópedagógusok, szociális munkások, fogorvosok, egészségügyi nővérek, pszichológusok és mások.

Az idei évben a tervek szerint az intézmény szervezésében további tanfolyamokra is sor kerül. Várhatóan ápoló, hímző, szövő, csipkekészítő, hegesztő, valamint speciális informatikai képzésre is sor kerül a közeljövőben.