Oroszországra figyelt a nyáron a fél világ a focivébének köszönhetően. Egy hónapig szinte minden csillogott-villogott, amit a kamerák láthattak. A jókedv, a mérkőzések helyszínére érkezett sok derűs focimezes vendég és az egy hónapig tartó labdaünnep elvonta a figyelmet egy fontos bejelentésről.
Igaz, ez csak az oroszokat érinti, de óriási horderejű átalakításról szól, amiről a kormány épp a világbajnokság június 14-ei nyitónapján tájékoztatta a lakosságot. A külföld erre nem nagyon kapta fel a fejét, az idegenből érkezett szurkolók még kevésbé.
Annál inkább a helyiek, ám a nemzeti válogatottak mérkőzéseinek hangulata elnyomta az elégedetlenkedők hangját. A kezdeti morgolódás azonban fokozatosan felerősödött és nyilvános zúgolódássá, mozgolódássá változott.
Talán nem véletlenül, hiszen a kilátásba helyezett intézkedések mindenkit érintenek az országban. A döntés érelmében ugyanis jelentősen megemelik a jövedelemadókat és megreformálják a nyugdíjrendszert. Egyik sem vonzó, még kevésbé csábító ajánlat. Különösen az utóbbi nem az, hiszen „belengettette” a nyugdíjkorhatár emelését.
A felzúdulásnak pillanatok alatt meg is lettek a következményei: Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége 2013 óta a legalacsonyabb szintre zuhant. Annak ellenére, hogy a kellemetlen hírt nem is ő jelentette be.
Hivatala ugyan igyekezett mentegetni, ám alig hitte el valaki, hogy nincs köze a nyugdíjrendszer tervezett megváltoztatásához. Sőt az emberek többségének inkább az a meggyőződése, hogy az egész mögött éppen Putyin áll, s a kormány, élén Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel, lényegében az ő utasítása szerint járt el.
Honfitársai igazából azt tartják felháborítónak, hogy az 1932, vagyis a sztálini korszak óta érvényes nyugdíjkorhatárt fokozatosan fel akarják emelni: a nőkét 55 évről 63-ra (2034-ig), a férfiakét pedig 60 évről 65-re (2028-ig). Azzal az indokkal, hogy országszerte egyre kevesebb a munkáskéz, miközben az átlagéletkor fokozatosan emelkedik.
A közvélemény-kutatásokból már a kormány bejelentése utáni napokban lesújtó adatok derültek ki. A legkirívóbb közülük talán az, hogy a megkérdezettek csaknem 80 százaléka elutasítja a kilátásba helyezett intézkedést.
A helyzet azóta sem sokat változott. Sőt inkább romlott. A reform elutasítottsága így immár 90 százalékos, ráadásul Putyinéhoz hasonlóan a kormányzó Egységes Oroszország támogatottsága is jócskán megcsappant. Bár a párt regionális képviselőinek egy része nem lelkesedik a reformért, Moszkva megtiltotta a tagságnak, hogy nyilvános bírálatot fogalmazzanak meg. A szófogadatlanokra szankciók, megtorlások várnak.
A választók közé tartozó bírálók elsősorban azért tartják felháborítónak a tervet, mert az orosz férfiak átlagéletkora 66,5 év, vagyis az „újítás” értelmében sokan meg sem érnék a nyugdíjat. Az orosz nők esetében nincs ilyen veszély, hiszen átlagéletkoruk 76,9 év. Az optimisták azzal vigasztalódnak, hogy a férfiak életkilátásai folyamatosan javulnak Oroszországban, s idővel már sokan eljutnak a 65 éves nyugdíjkorhatárig, majd át is lépik azt.
A kormány kezdeményezése azonban nemcsak ellenérzéseket váltott ki, hanem tüntetéseket is. A változtatásokat egyesek pedig népszavazással torpedóznák meg.
Néhány ellenzéki és független szakszervezet már júniusban tiltakozni kezdett, internetes petíciójukat eddig majdnem hárommillióan írták alá. Időközben az utcán tömegek tüntettek. Legutóbb vasárnap vonultak utcára elégedetlenek csoportjai. Moszkvában és vidéki városokban is ezrek demonstráltak a nyugdíjrendszer tervezett módosításai ellen.
Alekszej Navalnij ismert ellenzéki politikus nem kapcsolódhatott be egyik akcióba sem, mert augusztus 27-én (újabb) harminc napos elzárásra ítélte a bíróság. Az indok: az év elején engedély nélkül szervezett nyilvános megmozdulásokat Moszkvában. Az őrizetbe vett Navalnij azonban azt állítja, hogy azért került ismét rács mögé, mert a hatalom így akarja megakadályozni részvételét a nyugdíjkorhatár emelése ellen általa meghirdetett szeptember 9-ei moszkvai tüntetésen.
A legutóbbi országos tiltakozás szervezőit és résztvevőit az sem hatotta meg, hogy Putyin a múlt szerdán engedményeket tett. Az eredetinél mérsékeltebb intézkedéseket pedig személyesen jelentette be.
Kilátásba helyezte a korai nyugdíjazás lehetőségének könnyítését és enyhített egy kicsit a korhatár javasolt emelésén is. Az utóbbi javaslat azonban csak a nőkre vonatkozik. Esetükben a nyugdíjkorhatárt már csak 60 évre vinnék fel, ami a gyerekeik számtól függően (jóval) alacsonyabb is lehet. A férfiakkal kapcsolatban viszont marad az eredeti elképzelés.
Putyin állítólag elsősorban azért szánta rá magát erre a lépésre, hogy ismét a nép jótevőjének szerepében tündökölhessen. (Persze egyéb okok is befolyásolhatták a döntését: például a tiltakozási hullám lecsillapításának a vágya, a demográfiai helyzet követelményei és a költségvetés egyensúlyának megőrzése.) Ellentétben a rendkívül népszerűtlen miniszterelnökével, akire júniusban a rossz hírek bejelentését bízta. Medvegyev természetesen jól tudja, hogy a téma felháborítja a lakosságot, ám szerinte ezt a keserű pirulát mindenkinek le kell nyelni.
Putyin múlt heti gesztusa mindjárt meg is hozta az eredményt: támogatottsága máris 70 százalékra erősödött, ami még így is alacsony a korábbi időszakok egyikéhez-másikához képest. A Krím-félsziget 2014-es annektálásakor népszerűsége például már elérte a 88 százalékot. Tavaly decemberben is 82 százalékon állt, az idén áprilisban pedig a felmérésekben megkérdezettek 79 százaléka volt megelégedve vele.
Ezeknek az eredményeknek a megismétlődésére azért egy kicsit még várni kell. Nem tudni mennyit, de valószínűleg nem az elnök nyugdíjazásáig.
