2024. április 24., szerda

Ne legyen mókuskerék

Hiszem azt, hogy a tanévkezdés ma is ugyanolyan izgalom, öröm, mint a „mi időnkben” volt, és nem csak az elsőbe indulóknak. A minap a papírkereskedésben egy tinilány csillogó szemmel válogatott a divatosnál divatosabb tolltartók között, mi pedig az anyukával egy pillanatra beszippantottuk a pulton felhalmozott vadonatúj füzetek semmivel össze nem téveszthető illatát. Nekem a sötétkék csomagolópapír jutott eszembe, amellyel beburkoltuk a füzeteket, és az, hogy szeptember első napjaiban milyen odaadással rajzoltuk az oldalszéli margókat. Az anyuka tekintetéből láttam, neki sem a számla jutott eszébe, hanem valahol a diákkorában kalandozott gondolatban.

Szerbiában azonban a kilencvenes évek óta minden szeptember elseje a pedagógusok tiltakozásáról szól, az a hír, ha nem sztrájkkal, tüntetéssel kezdődik a tanév. Most is bérharcot folytat a pedagógustársadalom. Azért küzdenek, hogy minél magasabb fizetési osztályba kapjanak besorolást. A napokban tették közzé, hogy a szerbiai iskolákban 4500 oktatásügyi dolgozó vált technológiai felesleggé, legtöbbjük az óraszámuk egy részét vesztette el, míg 400-uk munkájára egyáltalán nem lesz szükség. Szakszervezeti adatok szerint a listán igen sok fűtő és gondnok van, mert csökkentették a létszámukat (viszont – ahogyan nemrégiben olvashattuk – a minisztérium 155 iskolapszichológust szeretne alkalmazni). Ugyanakkor papíron mintegy 30 ezer munkahely szabad. Persze, ezeket az állásokat a valóságban határozott időre alkalmazott munkatársak töltik be, sokan fiatalok, hiszen a létszámstop az oktatásügyben is érvényes. A technológiai felesleggé vált, állandó munkaviszonyban levő pedagógusok e munkahelyek közül választhatnak.

– Milyen nagy számokkal dobálódzik ez az újságíró – gondolhatja az olvasó. Igen. Nemrégiben bukkantam rá egy adatra: 1995-ben 114 ezren dolgoztak az oktatásügyben, mára már ez a szám jóval meghaladja a 120 ezret. Ugyanakkor 2010 és 2017 között 35 ezerrel csökkent a diáklétszám az 1751 szerbiai általános iskolában és középiskolában. A diákok számának csökkenése miatt egyes iskolákat összevonnak. Szabadkán a Miloš Crnjanski iskola tanulói a szomszédos Jovan Mikić iskolába járnak majd, és egyelőre szűkebb Szerbiában is 40 kis létszámú középiskola érintett, mert sajnos 20 iskolában is elférnek az itt tanuló diákok. Az érintettek tiltakoznak, de ahogyan gyakran hallani, ekkora iskolahálózatot a gazdag országok sem tudnak fenntartani.

Nagy várakozással tekintenek a pedagógusok és a szülők is az első és ötödik osztályban most bevezetésre kerülő újdonságokra. A cél, hogy a magolást mind jobban száműzzék az iskolákból, a gyerekek megtanulják az összefüggéseket felismerni, össze tudják a különböző tartalmakat kapcsolni, egyszóval: gondolkodva tanuljanak. Jövőre pedig második és hatodik osztályban folytatják ezeknek az újdonságoknak az alkalmazását. A két új tantárgy – elsőben a projektoktatás, ötödikben pedig az informatika és számítógép-ismeret – mind olyan újítás, amely másutt már bevált, és bevezetésük régóta esedékes volt nálunk is. Mint lapunk csütörtöki számában olvashatták, a projektoktatás keretében az internet és az IKT-eszközök alkalmazásával dolgoznak fel a gyerekek a tanító vezetésével egy-egy témát, egy-egy projektet. Ötödik osztálytól immáron kötelező tantárgyként fogják a tanulók az informatikát tanulni, az eddigi tanterv kibővül a programozással is. Ebben a digitális világban a mai gyerekek otthonosan mozognak, gyakran otthonosabban, mint mi, felnőttek.

Mindemellett most, a tanév kezdetén azt kívánom a diákoknak, hogy a fiúk óraközi szünetben, tanítás után vívjanak nagy focimeccseket az iskolaudvarban, a lányok sántaiskolázzanak, ugrókötelezzenek, az udvar sarkába húzódva suttogják el kis titkaikat egymásnak, és ne sms-ben írják meg ezeket a fontos közlendőiket osztálytársnőiknek. Biológiaórán menjenek ki a természetbe a herbáriumhoz növényeket szedni, gyűjtsék és éljék meg azokat az élményeket, amelyeket csak gyermek- és kamaszkorban lehet megélni. Az pedig a felnőttek felelőssége, hogy az iskolát, a tanulást ne éljék meg mókuskerékként a gyerekek, fiatalok.