Átadták az új Žeželj-hidat

Egy igazi szépséget építettünk – mondta szombaton az újvidéki új Žeželj-híd átadásakor Aleksandar Vučić köztársasági elnök. A hidat most a közúti-, gyalogos- és kerékpáros forgalomnak adták át hivatalosan, ezzel az elnyerte teljes funkcióját. Mint ismeretes, a vasúti forgalom még április elején megindult az 1999-ben lebombázott régi Žeželj-híd helyén épült új hídon: a régi, a NATO bombázás során lerombolt betonhidat az újvidékiek nevezték el Branko Žeželj mérnökről, és a köztudatban is ez az elnevezés honosodott meg, holott annak hivatalos neve Testvériség-egység híd volt. A közúti-, gyalogos- és kerékpárforgalom április elején nem vehette kezdetét, mert a hídhoz tartozó bekötőutak és a híd körüli útkereszteződések még nem készültek akkorra el.

Az új hídszerkezetre tekintve mindenki előtt világossá válik, hogy ez a valódi feladatunk és a küldetésünk: hidakat építeni, összekapcsolni egymással embereket, régiókat és országokat, átlépni a jelenből a jövőbe, fogalmazott beszédében az államfő. A béke és a jövő ennek az új hídnak a legjelentősebb üzenete, emelte ki. Remélhetőleg az új híd is olyan erős lesz, mint az előző: Vučić Žeželj mérnök viszonyulására emlékeztetett, akiben sokan kételkedtek, s azt mondták, nem bírja majd el az építmény a legnehezebb vonatot. Éppen ezért a mérnök egy csónakban a híd alá ült a Dunán, amikor a tehervonat áthaladt azon, csakhogy bizonyítsa, teljesen biztos önmagában és alkotásában. Vučić arra is emlékeztetett, hogy az 1999-es NATO-bombázások idején tizenkét találatra volt szükség ahhoz, hogy a konstrukció megadja magát. Az államfő azt mondta, az új szerkezet egyik erős üzenete az, hogy semmi sem leigázhatatlan, ha rossz hazai és nemzetközi politikák találkoznak egymással, a másik üzenet pedig arról szól, hogy mindig újra lehet kezdeni, ha a megfelelő politikák működnek együtt. Köszönetet mondott az Európai Uniónak az óriási segítségért, anyagi támogatásért. Úgy fogalmazott, sokszor talán úgy tűnik, Szerbia nem méltányolja eléggé az uniós segítséget, ezért a szombati avató ünnepségen még egyszer megköszönte a Žeželj-híd építéséhez nyújtott 35 millió eurós támogatást, de az évekkel ezelőtti árvízkárok elhárításához nyújtott százmillió eurós segítséget is. Vučić azt mondta, Szerbia stabil gazdasági és pénzügyi helyzettel halad a jövőbe, melyben olykor érzelmektől is mentes, racionális döntéseket kell hozni.

A projektum fontosságát hangsúlyozta a helyszínen Johannes Hahn európai uniós bővítési biztos. Örömmel számolt be róla, hogy az 54 millió eurós kezdeményezésben az EU 35 millióval vett részt, s arra is emlékeztetett, hogy az európai országok 2007 óta 2,2 milliárd eurót adtak Szerbiának vissza nem térítendő támogatásként, ez az összeg 2020-ra eléri majd a 3 milliárd eurót is. Hahn kifejtette, mindezt az EU elsősorban azért teszi, mert hisz a közös jövőben, a hídépítés projektumában is a jövő építésének a vállalkozását látta. Jobb szimbóluma nem is lehetne Szerbia integrációs útjának, mint ez az építmény, jelentette ki a bővítési biztos. Hahn gratulált a híd megépítéséhez, azt kívánta, az minél inkább segítse a polgárok közlekedését, javítsa az újvidékiek életminőségét. Kiemelte, nemcsak a Duna két partját, hanem régiókat és államokat kapcsol össze az új Žeželj-híd.

Az új híd építése 2012. április 20-án kezdődött, a szerződést, igaz, ennél is korábban, 2011. január 25-én aláírták a kivitelezővel. Az eredeti elképzelés szerint másfél év alatt el kellett volna készülnie, de komplikációk léptek fel, s 2013 helyett 2018-ra fejeződhettek be a munkálatok. Az uniós támogatáson kívüli többi pénzt a tartományi és az újvidéki városi szervek szavatolták az Azvi olasz–spanyol konzorcium által végzett munkálatok finanszírozására. Az új Žeželj-híd 474 méter hosszú és 31 méter széles, két nagy hídelem összekapcsolásával állt össze. Két vasúti vágány, két közútszakasz, s ugyancsak két-két járda és kerékpáros út helyezkedik el rajta. A 10-es vasúti korridor vonalának részét képezi, ezért jelentősége igen nagy regionális és európai viszonylatban is. Itt halad tovább majd az épülőfélben lévő Belgrád–Budapest gyorsvasút is.