2024. április 19., péntek

Jubileumi zarándoklat Doroszlóra

Moholról huszonöt éve minden szeptember 6-án gyalogos zarándokok indulnak a doroszlói kegyhelyre
A doroszlói nagybúcsúra 8000–10 000 zarándok érkezik (Archív felvétel)

A doroszlói nagybúcsúra 8000–10 000 zarándok érkezik (Archív felvétel)

Moholról 1993 óta rendszeresen gyalogosan is elzarándokol a katolikus hívek egy csoportja a doroszlói Mária-kegyhelyre, ahol részt vesznek a szeptember 8-i kisboldogasszonyi búcsún. Az embert próbáló 180 kilométeres gyalogos zarándokút négy napig tart. A zarándok két-két nap alatt teszik meg oda-vissza az utat, közben kétszer Kishegyesen éjszakáznak. Az idei, jubileumi zarándoklat szeptember 6-án, csütörtökön reggel 6 órakor indul a Szent György-templomból, Zelity Mihály bezdáni plébános vezetésével, aki egyébként moholi származású. A zarándoklat iránt érdeklődők pedig még jelezhetik részvételi szándékukat a 063/491545-ös telefonszámon, Nagy Juliannánál.

Moholon nem készülnek külön a jubileumi zarándoklatra, amelyet 1993-ban indított el Danyi László plébános, hogy felelevenítse a gyalogos zarándoklat hagyományát a faluban. Az egyik szervező, Nagy Terézia-Magdi elmondta, hogy biztosan megemlítik majd a gyalogos zarándoklatot Doroszlón, a misén, de nem azért csinálják, hogy magukat ünnepeltessék. Az ötvenes éveiben járó asszony már nyolcszor vett részt a zarándoklaton, amelyet szavakkal leírhatatlan élménynek nevezett: 

Nagy Terézia-Magdi (Csincsik Zsolt felvétele)

Nagy Terézia-Magdi (Csincsik Zsolt felvétele)

– Ha valaki egyszer elmegy a zarándokútra, az „megfertőződik”, és utána vágyik rá. Bárkit megkérdezhet a zarándokok közül, mindenki ezt fogja mondani. Olyan még nem volt, hogy valaki megbánta volna, hogy részt vett a zarándokúton. Mindezt az tudja megélni, aki el mer indulni és végigcsinálja a zarándoklatot, ami olyan élmény, amit semmiért sem adnék oda – magyarázta a moholi asszony.

– Az ember lelki okok miatt vállalkozik a zarándokútra, amire van egy indíttatása, vagy valamiért felajánlja. Van, aki csak nekiindul, aztán olyan töltettel ér haza, amit szavakkal nem lehet leírni. Mindig meghitt a közösség. Az úton nemcsak imádkozunk és énekelünk, hanem nevetgélünk, viccelődünk és beszélgetünk. Az ember elmegy négy napra, és kitisztítja az agyát, mert nem gondolunk az otthoni dolgokra. Próbálunk kiszakadni egy kicsit a mindennapokból. A zarándokok összekovácsolódnak és nagyon jó barátságban vannak egymással. Lelki kapocs van köztünk. Emellett általában mindenki kap valamit, ami végett tudja, hogy nem hiába tette meg ezt az utat. Velem történt, hogy tavalyelőtt nagyon fájt a sarkam, kezelték, de nem akart szűnni a fájdalom. Így indultam neki a zarándoklatnak, végig sántítva és gyógyszerrel. Visszafelé ugyanúgy fájt, de nem panaszkodtam, úgy voltam vele, hogy édes Istenem, felajánlom neked. Majd miután hazaértem este, letusoltam és lefeküdtem, reggel felébredtem és azóta nem fáj sarkam. Ha ez nem velem történik, nem hiszem el. Ez olyan ajándék, amit biztos, hogy a Jóisten és a Szűzanya adott, ezt másként nem lehet magyarázni. Nem hiába csináljuk végig ezeket az utakat, mert amit kérünk, azt általában megkapjuk. Vannak közös kérések is. Egy házaspár esetében sokat imádkoztunk a várva várt gyermekáldásért, ami végül beteljesült. Külön élmény a doroszlói éjszakázás is. Ha az idő engedi, akkor a pótkocsin vagy alatta, hálózsákban alszunk. A gyertyás körmenet után fekszünk le, de közben még zajlanak a szertartások és halljuk az énekeket, majd reggel a rózsafüzérre ébredünk. Leírhatatlan élmény – mesélte Nagy Terézia-Magdi, aki hozzátette, hogy az út fizikailag megerőltető, de a zarándokmenetet dupla pótkocsis traktor kíséri. Az egyik pótkocsin szükség esetén meghúzódhatnak a résztvevők, a másik pedig az ételt, a vizet, a személyes holmikat, a hálózsákokat és takarókat szállítja. Elmondta, hogy a zarándokút állomásain:Völgyparton, Gunarason, Kishegyesen és Veprődön a helybeliek mindig megvendégelik őket, amelyért nagyon hálásak nekik. A kishegyesi vendéglátóikat októberben a moholi búcsú alkalmával viszonzásul elhívják egy közös vacsorára. Akárcsak a szponzorokat, köztük Tóth Róbertet, aki már évek óta biztosítja nekik a feltankolt traktort és az egyik pótkocsit, illetve Vastag Istvánt, aki a másik pótkocsit adja és némi üzemanyagot.

A moholi gyalogos zarándokok (Csincsik Zsolt felvétele)

A moholi gyalogos zarándokok (Csincsik Zsolt felvétele)

A püspöki szentmise a Szentkúton (Archív felvétel)

A püspöki szentmise a Szentkúton (Archív felvétel)

A Moholról induló zarándokok között minden korosztály képviselteti magát. Az eddig legfiatalabb résztvevő tizenkét éves volt, a legidősebb pedig nyolcvanesztendős. A moholiak alkotják a kemény magot, de rendszeresen csatlakoznak hozzájuk zarándokok Adáról, Zentáról, Tornyosról, Topolyáról, Gunarasról, Péterrévéről és más településekről is.

Lengyel Tímea (Csincsik Zsolt felvétele)

Lengyel Tímea (Csincsik Zsolt felvétele)

Egy adai ikerpár, Lengyel Tímea és Mónika már hosszú évek óta rendszeres részvevői a gyalogos zarándoklatnak, az idén már a huszadik alkalommal indulnak Doroszlóra. Lengyel Tímea elmondta, hogy rendszeresen részt vesz a zarándoklaton, hogy kilépjen abból a mindennapi környezetből, amiben él, valamint együtt legyen az úton a többi zarándokkal, akikkel baráti kapcsolatot ápol, illetve felajánlja ezt a búcsút és zarándoklatot hozzá közel álló személyekért. A negyvenkét éves nő a budapesti Emmanuel katolikus karizmatikus közösség tagja, és magát mélyen vallásosnak tartja. Szerinte a gyalogos zarándoklaton is javarészt vallásos emberek vesznek részt.

– Fontos, hogy a zarándok kiben és miben hisz. Fontos, hogy a zarándokút tényleg zarándokút legyen annak, aki elindul. Számomra ez fontos. Az első zarándokútnak azért vágtam neki, hogy kipróbáljam, végig tudok-e menni az úton Doroszlóig. Az idei út nehéznek ígérkezik, mivel  nagyon keveset gyalogoltam. Az első napon, a Mohol és Kishegyes közötti 45 kilométeres szakaszt végig szoktam gyalogolni, ami biztosan húzós lesz. Mélyen vallásos ember vagyok. Fontos számomra a Jóistennel és az emberekkel való jó kapcsolat. A zarándokút négy napja alatt azáltal is sokat kapok, hogy mindennap más emberekért imádkozok. Lényeges számomra, hogy megéljem a hitet. A kegyhelyen olyan érzése van az embernek, hogy megérkeztem és otthon vagyok, ami nagyon megnyugtató. Az idei zarándoklattal kapcsolatban úgy érzem, hogy akar valamit adni az Úr, mert kettős jubileumi lesz, hiszen huszonöt éve indult az első zarándoklat Moholról Doroszlóra, illetve én és a testvérem is huszadik zarándoklatunkra készülődünk – közölte Lengyel Tímea.