Fenséges, elegáns, itt-ott hivalkodóan sokszínű, megkapó absztrakt festmények díszítik kedd este óta az Egység-kastély nagytermének falát, a teret pedig kisebb-nagyobb, négyszögletes emelvényre, emelvényen, kockákon elhelyezett Snežana Lazović Hoffmann különböző technikával készült személyeket, portrékat, karikatúrákat, múltidéző képeket és állatfigurákat ábrázoló kerámiái töltik be.
Fotó: Ótos András
A rendhagyó párosítás és páros alkotásait még ma megtekinthetik az érdeklődők, ha tesznek egy sétát a Csehov utca irányába és betérnek a 4-es szám alatti, gyönyörűen felújított kastélyba.
A két képzőművészben az a közös, hogy nyugdíjba vonulásuk után választották maguknak az alkotásnak ezt a megnyilvánulási formáját. Szilvia gyermekkori dédelgetett álma valósult meg azzal, hogy ecsetet ragadott és vászonra kezdett festeni, hiszen fotóművész édesanyja hatására pici kora óta érdeklődést tanúsított a fotózás és a festészet iránt is, az akadémiára szeretett volna járni, de miután ez meghiúsult, más pályát választott magának. A család biztatására nyugdíjba vonulása után látott hozzá szenvedélye kibontakoztatásához. Bátran, sallangmentesen, pontos vonalvezetéssel vitte vászonra a gazdag fantáziájából és ötleteiből fakadó elképzeléseit, így születtek meg sorban a képek: Léda és a hattyú, a Naplemente, Még él az emlékezés, Ahová a bánat elől elmenekülök, Ötlet születik vagy a Múlt árnyai…
Fotó: Ótos András
Snežana asszony Németországba menekült a legutóbbi háború depressziós éveiben, s ott egy könyvben fejtette ki gondolatait mindarról, ami a hazájának széthullásához vezetett. Az ottani bemutatón hozta össze a véletlen Németország egyik elismert keramikusnőjével, aki nyomban elvarázsolta és az agyag megmunkálásának megszállottjai közé csábította. Sikerrel. A kiállítás tanúsítja, hogy milyen színvonalas, egyedi munkák kerültek ki a kezei közül. Történelmi örökséget formált meg képekben, portrét, állatfigurát készített, mint pl.: A leány a könyvvel, a Fekvő bika, a Ló, a leány és férfifej portré vagy a Vágyódás…
