2024. április 19., péntek

Erdogan: szükség van az orosz légvédelmi rendszerekre és az amerikai F-35-ösökre

Törökországnak szüksége van mind az orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerekre, mind Washingtontól az F-35-ös vadászbombázókra - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken a nyugat-törökországi Balikesirben egy altisztképző iskolában.

Erdogan rámutatott: az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte. A török államfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy Ankara minél hamarabb megkapja az orosz rakétarendszereket.

Donald Trump amerikai elnök augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert.

Erdogan felszólalásában nehezményezte, hogy miközben az Egyesült Államok még pénzért cserébe is vonakodik fegyvert adni Törökországnak, Washington ingyen fegyverzett fel Ankara által terrorszervezeteknek tartott milíciákat, köztük Észak-Szíriában a kurdok alkotta Népvédelmi Egységeket (YPG). A török elnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy Amerika óva inti Ankarát attól, hogy a védelem területén alternatív megoldás után nézzen.

Erdogan hozzátette: Törökország összesen több 120 darabot akar beszerezni az F-35-ös vadászgépekből és továbbra is törleszti azok részleteit.

A török államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ankarának az amerikai és az európai szövetségi, valamint partnerségi kapcsolatok mellett más országokkal is együtt kell működnie, ugyanis mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió "számos alkalommal megbukott a vizsgán". Erdogan az EU esetében a csatlakozási tárgyalások során Törökországgal szemben állított krititériumokat kifogásolta.

Az amerikai-török kapcsolatok az utóbbi hetekben meglehetősen kiéleződtek. A viszonyt nem csak az orosz légvédelmi rendszerek beszerzése terheli, hanem egy amerikai lelkipásztor törökországi fogvatartása, valamint az Irán elleni amerikai szankciók kérdése is. Az elfajuló vita miatt Washington és Ankara politikai és gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtotta egymást.