Ha nem a börtönben ülne, brazil államfő lehetne ismét a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva. Példátlan népszerűsége ellenére, no meg fogva tartása okán, az októberi elnökválasztás főesélyese a szélsőjobboldali Jair Messias Bolsonaro, aki az egykori katonai diktatúra értékrendszerének visszahozásával szerez egyre több támogatót magának a minap kezdődött kampányban.
Börtönben ül a 210 millió lakosú Brazília minden idők legnépszerűbb elnöke. A baloldali (munkáspárti) Luiz Inácio Lula da Silva 2003 és 2011 között vezette Latin-Amerika legnagyobb területű, gazdaságilag pedig legerősebb államát. Mandátuma alatt – szociális programja segítségével – több mint 30 millió embert segítettek ki a mélyszegénységből, ám a korrupciót nem sikerült megfékezni.
Sőt Lula is zűrös ügyekbe keveredett, amiért később (hivatali ideje lejárta után) perbe fogták, s elítélték. A volt államfő az idén áprilisban kezdte meg 12 éves börtönbüntetésének letöltését. Az ítéletet korrupció és pénzmosás miatt szabták ki rá.
Pártja azonban azt szeretné, ha részt vehetne az október 7-ei elnökválasztáson, ami ellen Lulának sincs kifogása. A hatóságoknak annál inkább, hiszen törvény tiltja az államfői poszt betöltését mindazok számára, akiket súlyos bűncselekmény miatt jogerősen marasztalt el a bíróság. Lula esetében épp ez történt, ám ennek ellenére a legnagyobb eséllyel indulhatna a tisztségért. Mindhiába, nem jelöltetheti magát a szavazáson.
A kampány mindenesetre a napokban elstartolt. A továbbra is rendkívül közkedvelt Lula kirekesztésével Jair Messias Bolsonaro volt katonatiszt, szélsőjobboldali jelölt kerülhet ki győztesen a versenyből.
A politikust még egyetlen korrupciós botránnyal sem hozták összefüggésbe. Ez különösen imponál fokozatosan növekvő támogatói táborának, hiszen a jelenlegi vezetők és parlamenti képviselők jó részének a neve már rég egybeforrt a visszaélésekkel, korrupcióval és a gazdasági csőddel. (Michel Temer államfő ellen is vizsgálat folyik korrupció miatt. Hivatali elődje, Dilma Rousseff pedig pénzügyi machináció miatt kényszerült megválni tisztségétől.)
A parlamenti képviselőként is ismert populista Bolsonarót – gyakori hajmeresztő, illetve a bennszülötteket, nőket, s a homoszexuálisokat becsmérlő kijelentései miatt – sokan hasonlítják Donald Trump amerikai és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnökhöz.
Támogatottsága főleg a demokráciával elégedetlen honfitársai körében magas. Óriási tömegről van szó, hiszen a demokratikus rendszerrel a braziloknak állítólag legfeljebb a 15 százaléka elégedett.
A zúgolódók közül egyre többen sírják vissza az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúra időszakát, amikor szerintük rend volt Brazíliában. Nem úgy, mint jelenleg, amikor eluralkodik a politikai káosz, s történetének legsúlyosabb recessziója sújtja az országot.
Bár az egykori katonai rezsim nem tartozott a legvéresebbek közé a kontinensen, legalább 470 embert mégis meggyilkoltatott. Erre már nem nagyon akarnak emlékezni a nosztalgiázók, csak a rendre, illetve annak a korszaknak az értékrendszerére, amelynek visszaállítását Bolsonaro meg is ígérte.
A 63 éves politikus igyekszik elhitetni követőivel, hogy egykoron nem diktatúra volt Brazíliában, hanem „egy tekintélyelvű, fegyelmet parancsoló katonai rezsim”, amely minden téren az ország növekedését segítette. Közben egyre erőteljesebben kampányol a rendkívül magas bűnözés elleni hatékonyabb fellépésért is (részben a fegyvertartási szabályok lazításával, részben a halálbüntetés visszaállításával). A bevándorlást is visszaszorítaná, ami lényegében a – brazilok többségéhez hasonlóan szintén katolikus, ámde a gazdasági csőd elől hazájukból menekülő – venezuelaiak tömeges beáramlásának megfékezését jelentené.
