2024. március 29., péntek

A Juncker-csomagból bőven jut gazdaságfejlesztésre

Ambiciózus beruházási tervének további sikereiben bízva Brüsszel immár új programot (InvestEU) állít össze, hogy 2021-től felválthassa a jelenlegit, amelyet az Európai Bizottság elnökének neve alapján Juncker-tervként, illetve -csomagként emlegetnek. A Jean-Claude Juncker által 2014 őszén ismertetett intézkedéssorozat célja a 2008-as válság miatt visszaesett uniós beruházások, és azokon keresztül a reálgazdaság fellendítése volt (2015 júliusa és 2018 júliusa között), legalább 315 milliárd euró állami és magántőke bevonásával, EU-támogatások, illetve garanciavállalások mellett. A foglalkoztatás ösztönzése (munkahelyteremtés) és a versenyképesség javítása szintén a prioritások között szerepelt.

A program megvalósításában kulcsszerephez juttatott Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) jól vizsgázott. Az Európai Beruházási Bank keretében működve ugyanis a kitűzött határidőig, vagyis 2018 júliusáig csaknem 335 milliárd eurót vont be különböző beruházásokba az eredetileg remélt 315 milliárd helyett. A mozgósított összeg kétharmada ráadásul magánbefektetés, ami szintén fontos elvárás volt az induláskor.

Az EFSI eredményessége már korábban is nyilvánvalóvá vált, s ezért tavaly decemberben az a döntés született, hogy 2018 júliusa után is folytatni kell a munkát egészen 2020 végéig, ám addig még 180 milliárd eurót (vagy akár többet is) szeretnének gazdaságösztönző célokra fordítani.

Ha sikerülne, a Juncker-terv 2020-as befejezésekor összesen legalább 515 milliárd eurónyi beruházásnak lehetne örülni, illetve annak, hogy egy ekkora summa akár 1,3 százalékkal járult hozzá az uniós gazdaság növekedéséhez, miközben csaknem 1,4 millió új munkahely létesítését is segítette. Az EFSI által eddig bevonzott 335 milliárd euró még „csak” 0,6 százalékkal növelte az EU bruttó hazai össztermékét.

Működésének három éve alatt az alap 898 finanszírozási ügyletet hagyott jóvá, emellett mind a 28 uniós tagállamban kis- és középvállalatok sokaságának (összesen mintegy 700 ezernek) nyújtott pénzügyi támogatást, sokszor kockázatosnak ítélt terveik megvalósításához.

Az EFSI-ből származó és a hozzájuk társított összegek legkedvezőbb (közvetlen beruházási) hatásukat ráadásul épp azokban az országokban fejtették ki, amelyeket a 2008-as válság a leginkább sújtott, azaz Görögországban, Cipruson, Portugáliában, Írországban, Spanyolországban és Olaszországban.

Ha a következő időszakban is az eddigihez hasonló jó eredményt sikerül elérni, az alap működését akkor sem lehet meghosszabbítani: 2020 után mindenképp le kell állnia.

A gazdaság fellendítését (beruházásokkal) azonban a következő évtizedben is folytatni szeretné az EU. Az eddigi sikeren felbuzdulva új programot készít elő. Ez lesz az InvestEU, amely az EFSI modelljét követve – 2021 és 2027 között – tovább serkentené a beruházásokat, illetve a munkahelyteremtést vagy épp az innovációt. A cél megvalósítása érdekében az InvestEU – uniós költségvetési garancia biztosításával – további 650 milliárd eurót kíván mozgósítani.