Zentán a városnapi rendezvénysorozat fénypontjának ígérkezik a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Soproni Petőfi Színház közös Zenta, 1697 című rockoperája. A szeptember 8-án az észak-bácskai város sportcsarnokában bemutatásra kerülő nagyszabású produkció egyfajta színháztörténelmi pillanat lesz – emelte ki az alkotógárda tegnapi sajtótájékoztatóján Wischer Johann, a fennállásának tizedik évfordulóját idén ünneplő zentai kamaraszínház igazgatója.
Wischer Johann, Perpauer Attila, Pataki András, Szarka Gyula és Savanyu Gergely a sajtótájékoztatón (Horváth Zsolt felvétele)
A Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója a sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy a szeptember 8-ai bemutatót követően az elkövetkező három esztendőben a városnapi rendezvények keretében évente előadják majd a produkciót, amely a 2019/2020-as színházi évadban szerepelni fog a soproni színház repertoárján, illetve Magyarország más városaiban is bemutatják a szabadtéri színpadokon, és a tervek szerint lesz egy budapesti és egy esztergomi ősbemutatója is. Wischer Johann elmondta azt is, hogy összesen hatvannégy ember lesz a színpadon, közöttük tizenegy énekes-színész, a Sopron Balett tizenhárom balett-táncosa, tizennégy vajdasági magyar néptáncos, huszonkét zentai gyermek, a Stevan Sremac Általános Iskola November 11. Kihelyezett Tagozata 2. b osztályosai Pecarski Elvira tanítónő vezetésével, valamint a budapesti Fővárosi Nagycirkusz négy artistája.
Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója és a színpadi alkotás rendezője zentai kollégájához hasonlóan vélekedve megerősítette, hogy vajdasági szempontokat figyelembe véve egyértelműen színháztörténelmi produkció születik, amely az összmagyarság szempontjából is újdonságnak tekinthető, hiszen – ahogyan fogalmazott – a magyar történelmi témák feldolgozása nem számít elterjedtnek.
– Nyilvánvalóan létezik néhány ilyen előadás, de jelentősen eltérünk attól a fajta színházi tematikától, ami a „merjünk kicsik lenni” elve mentén szervezi saját magát – emelte ki a Zenta, 1697 rendezője, majd hozzátette, hogy Zenta város jól fog járni azzal, hogy koprodukciós partnerséget vállalt a produkcióban, mert kétségkívül egy brand van születőben, ráadásul egy helyi értékű, helyben teljesen önállóan is értelmezhető projektum. Pataki szerint a Zenta, 1697 rockoperával a vidékünkön hiánycikknek számító minőségi zenés színház előtt is megnyitják a teret, összmagyar szempontokat figyelembe véve pedig azért tekinthető korszakalkotónak a megközelítés, mert a magyar történelmi téma megragadása és feldolgozása saját magunk meghatározásához, saját identitásunk újraértelmezéséhez is közelebb visz.
– Annak a népnek, amely saját önmeghatározását a múltjából végzi, meglehet, hogy még jövője is akad – hangsúlyozta a rockopera rendezője, hozzátéve, hogy a Zenta, 1697 egy kortárs zenei mű, és ilyen szempontból az üzenete nem a múltba mutat, hanem éppen ellenkezőleg, a jövő felé orientálódik. – Az előadás nem akar történetet mesélni, ehelyett tényeket, állapotokat, helyzeteket mutat. Expresszív képekben akar fogalmazni, gyakorlatilag az opera szabályszerűségének megfelelően építkezik – jegyezte meg végül a rendező.
A tegnapi sajtótájékoztatón jelen volt a Zenta, 1697 című rockopera zenéjét szerző Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, a Ghymes zenekar alapító tagja is, aki elmondta, elsősorban az fogta meg a dologban, hogy a magyar nemzetrészeket elválasztó határokat legyűrve együtt tudtak dolgozni a produkción, másodsorban pedig, hogy a mű egy olyan történelmi időszakban játszódik, amely őt is nagyon érdekli.
A rockopera főbb szereplői közül a Savoyai Jenő herceget alakító Savanyu Gergellyel találkozhattak az újságírók, aki szerint a közös munka az, ami a színdarabnak a sikerét hozhatja. A fiatal színművész elmondta, hogy már korábbról is ismerte a zentai csata történetét, és kifejezetten érdekelte őt az, hogy a francia származású osztrák hadvezér felszabadító hadjáratot indított a törökök ellen, valamint az is, hogy mit is keresett itt a nemzetállamok kialakulása előtt, illetve milyen céljai lehettek.
– Legalábbis ennek az igazságát kell megkeresni, és vannak is ötleteim, de ezeket nyilván a rendező ötleteivel kell még összehangolnom – ecsetelte, de azért hozzáfűzte, hogy minden tekintetben a kereszténység és az emberi önzés az, ami idehozta a tájainkra. – Van egy fontos mondat a darabban, amely talán megmagyarázza ezt, ez pedig úgy szól, hogy „nem mindegy, hogy hova folyik az adó”.
A színdarabban főbb szerepet játszó színészek között ott van még többek között Vastag Tamás Fonogram-díjas magyar énekes, színész és Stéphanie Schlesser részben magyar származású, nemzetközileg is elismert énekesnő, színésznő, a további főbb szerepeket pedig Nagy Gábor, Papp Attila, Major Zsolt, Horányi László, Szomor György, Wischer Johann, Kósa Zsolt és Békefi Viktória alakítják.
A rockopera szövegét Szálinger Balázs József Attila-díjas költő írta, a zenéjét Szarka Gyula szerezte. A koreográfiát Demcsák Ottó Harangozó-díjas koreográfus készítette, a dramaturg pedig Katona Imre volt. A rockopera hangfelvételeit Felvidéken, Révkomáromban rögzítették, a táncos előkészületek a Soproni Petőfi Színházban zajlanak, hétfőtől pedig két héten keresztül Zentán folynak majd a próbák.
A produkciót Zenta község önkormányzata mellett a Magyar Nemzeti Tanács, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és Sopron intézményrendszere részesítette támogatásban. Az alkotók elmondása szerint a mintegy kilencvenperces produkció összköltségvetése több mint 30 millió forint, amelynek több mint felét Sopron vállalta, a másik felét pedig pályázati támogatásokból, illetve zentai forrásokból biztosították.
*****
A Zenta, 1697 című rockopera szeptember 8-ai ősbemutatójára, amelyet 19 óra 30 perces kezdettel tartanak meg a zentai városi sportcsarnokban, ingyenes belépőjegyek mától igényelhetők a Zentai Magyar Kamaraszínház jegypénztáránál, amely munkanapokon 10 és 12, valamint kedden és csütörtökön 17 és 19 óra között tart nyitva. Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója a jegyértékesítés kapcsán elmondta, a sportcsarnokban összesen tizenkét szektort alakítanak ki, amelyeket a könnyebb tájékozódás érdekében különböző színekkel jelölnek, a szektorokon belül azonban terveik szerint nem sorszámozzák az ülőhelyeket.
Nyitókép: Wischer Johann, Perpauer Attila, Pataki András, Szarka Gyula és Savanyu Gergely a sajtótájékoztatón (Horváth Zsolt felvétele)
