Négy éve tartanak a multidiszciplináris kutatások a Törökbecsénél található borgyosi régészeti lelőhelyen, ahova ezen a nyáron is néhány hétre kivonultak az újvidéki Vajdasági Múzeum szakemberei.
Munkájukat ezúttal is a kieli Christian Albrechts Egyetem kutatói segítették, de Törökbecsére érkeztek norvég, magyar és ukrán szakértők is, akik különféle természettudományos módszerekkel vizsgálják az archeológusok leleteit.
Az idei kutatások során elsősorban a Borgyos közelében lévő Makarandán talált egyik ház kiásására irányultak. Tijana Stanković Pešterac projektvezető archeológus, a Vajdasági Múzeum igazgatóhelyettese elmondta: ezt a lakott területet néhány évvel ezelőtt egy geomágneses vizsgálat során fedezték fel, és pénz híján most egy kisebb szondán keresztül tesztelték a titkait, így leltek egy újabb, kora neolitkori házra, de a felszínen is találtak értékes tárgyakat, például egy spondylus kagylóból készült fülbevalót és több, vélhetően amulettként használt, a Tarcal-hegyről származó ónixból készült tárgyat is.
Aleksandar Medović, a Vajdasági Múzeum archeobotanikusa szerint a szóban forgó ház meglehetősen nagy, 18 méter hosszú és 8 méter széles, és a többi korabeli házhoz képest furcsamód északkeleti-délnyugati tájolású, ami tekintettel a Kossava szél irányára, igen rossz házfekvés, mivel az erős szél így oldalba kapta a házat.
Szerbiában egyébként először folynak ásatások starčevói településen geomágneses felvételek segítségével, ennek köszönhetően sokkal precízebb és gyorsabb munkát lehet végezni. A késő neolitikum idejéből, a Tisza menti és a Vinča-kultúrából származó kerámiák és kőszerszámok mellett számos állati csontmaradványt is találtak már Borgyoson, ami arra utal, hogy ezen a településen fejlett volt az állattenyésztés. A 2014 tavaszán kezdődött ásatások során sikerült kiásni a borgyosi lelőhely tágabb körzetében található Precskát is, amely a korai neolitikumhoz tartozó Körös–Starčevo-kultúra idejéből származó 8000 éves település.
