A Szabadkai Városi Múzeumban pénteken nyílt meg Kiskunhalas csodája: a csipke címmel a Halasi Csipke Közalapítvány, a szabadkai Lányi Ernő IME és a tavankúti Matija Gubec Művelődési Egyesület kiállítása. Az egybegyűlteket Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója köszöntötte.
– A halasi csipke óriási népszerűségnek örvend és valóban egy csoda, turisztikailag is nagy vonzerővel rendelkezik. A kiállítás szeptember végéig látogatható, addig a városunkban tömegeket megmozgató rendezvényekre is sor kerül, így arra számítunk, hogy sokan megtekintik – hallottuk Hulló Istvántól.
A kiállítás az Interreg-IPA Magyarország–Szerbia program keretében valósult meg, a pályázat vezetője a Halasi Csipke Közalapítvány. A megnyitón köszöntőt mondott Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány kuratóriumának elnöke.
Szécsiné Rédei Éva, Horvát Tímea és Fülöp Róbert a kiállított munkákat csodálják (Fotó: Gergely Árpád)
– A magyar–szerb határ két oldalán működő három szervezet közös programját az Európai Unió támogatja. A program teljes neve Mestermunka turizmus: helyi értékek határon átnyúló nézőpontban. A projektum célja a kézművesek közt történő tapasztalat cseréje a magyar–szerb határ térségében. Arra törekszünk, hogy ez a projekt katalizátorként funkcionáljon itt, a határ menti régióban élő kézművesek között. Célunk, hogy fenntartsuk a kézművesek közti partnerséget és együttműködést. Ehhez a találkozók nyújtanak kiváló alkalmat. Meggyőződésünk, hogy a kézművességnek – mint Magyarország és Szerbia közös értékének – a népszerűsítését elősegíti a programban résztvevő három szervezet tevékenysége – fejtette ki Pajor Kálmán.
Ünnepi beszédet Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere mondott.
– Amikor az elmúlt időszakban lehetőségünk nyílt határon átnyúló projekteket megvalósítani, igyekeztünk minél több pályázaton részt venni és partnerséget kialakítani. Egy pályázatunk nyert, amelyet Szabadkával valósítottunk meg, talán mert az igazi együttműködést ezzel a csapattal alakítottuk ki. Szabadka és Kiskunhalas hosszú évek óta jó kapcsolatot ápol, ez a mostani projekt is ennek egy kitűnő mérföldköve – hallottuk Kiskunhalas polgármesterétől.
Ezután a jelenlevőket Ladislav Suknović, a tavankúti Matija Gubec Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte.
– Az együttműködés nagyon rövid időn belül túlnőtte a projekt elképzelt kereteit, és kapcsolatot hozott létre a hihetetlenül hasonló alkotói sorsú, kivételes művészek között. Ezekben a munkákban megleljük a mindennapi lét őszinte hiten alapuló alázatát, amit teljességében csupán a gyengéd, családhoz hű női szív tud kifejezni a csipke fehérségén, vagy az aranylóan törékeny szalmán keresztül. Ezért, amikor az igyekezetet örömmé formáló s a tiszteletet főhajtással továbbadó művészeinkről beszélünk, tegyük ezt méltósággal, úgy, ahogyan a halasi csipke fehérlik otthonunk asztalán, az új tér falán, vagy a büszke csipkevarró asszonyok ruhájának apró kiegészítőjén – hallottuk Ladislav Suknovićtól.
A továbbiakban a halasi csipkéről Szécsiné Rédei Éva, a Csipkeház igazgatója tartott vetítéssel egybekötött előadást.
– A halasi csipke története 1902-ben kezdődött, amikor is a helyi nagy múltú református gimnázium rajztanára, Dékáni Árpád megálmodott egy új, magyar varrócsipkét. Dékáni rendkívül sokoldalú és tehetséges volt, a budapesti rajztanárképző elvégzése után Szabadkára helyezték, majd egy év után került Kiskunhalasra. Részt vett a város kulturális életében, képzőművészeti egyesületet szervezett, a tanítás és festés mellett a Halason és környékén fellelhető népművészeti emlékeket és motívumokat gyűjtötte. Az első csipketerveit ezen magyar népies motívumok felhasználásával készítette el, a szecesszió lágy, könnyed vonalvezetésével ötvözve. Az elkészített terveivel több híresen ügyes hímzőnőt is felkeresett, de valamennyien kivarrhatatlannak ítélték meg. A sors szerencsés összjátékának köszönhetően találkozott Markovics Máriával, és ő volt az, aki a világon egyedülálló, új technikát dolgozott ki, amivel azóta is készül a halasi csipke – tudtuk meg Szécsiné Rédei Évától.
A kiállítást Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere nyitotta meg.
– A múlt század elején az elemi iskolás lányoknak még külön tantárgy volt a kézimunkázás. Úgy gondolták akkor, hogy ezt tudnia kell mindenkinek. A világhírű halasi csipke, a különlegesnek számító szabadkai fonott csipke és az egyedülálló tavankúti szalmaképek kaptak kiemelt szerepet a Mestermunka turizmus projektben. Olyan együttműködési lehetőségről van szó, amely térségeket, embereket, szellemi, kulturális értékeket hoz közelebb egymáshoz. Ezt bizonyítja ez a kiállítás is – mondta Horvát Tímea.
A megnyitón közreműködött a Lányi Ernő IME Veronika népdalköre és a Matija Gubec Egyesület tamburazenekara. A kiállítást műhelymunka követte.
