2024. március 28., csütörtök

Nyugdíjemelés kérdőjelekkel

Az államfő által bejelentett 9 százalékos emelésre 45 milliárd dinár kellene, a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint viszont csak 33 milliárd jut

Megörült a nyugdíjas-társadalom, amikor Aleksandar Vučić államfő bejelentette, hogy novembertől „minden nyugdíjasnak” növekszik az ellátmánya, mégpedig „legkevesebb 9 százalékkal”. Marad azonban a dilemma, azt jelenti-e ez, hogy nem mindenkinek emelik egyformán a nyugdíját, illetve hogy 9 százaléknál több is lehet az emelés. Ha a 9-es értéket átlagnak vesszük, ez azt jelenti, hogy 45 milliárd dinárral növekednek a költségvetési kiadások. Legutóbbi látogatásukkor viszont a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének képviselői azt mondták, hogy az államkasszában a nyugdíjemelésre 33 milliárd dinár áll rendelkezésre. Időközben a vártnál nagyobb volt a gazdasági növekedés, így lehetséges, hogy az IMF bővíti a kiadási keretet, csak az a kérdés, mennyivel, vagyis hogy jóváhagy-e akár 45 milliárd dinárt is.

Kiszámították, hogy az ideiglenes nyugdíjcsökkentésről szóló törvény hatályon kívül helyezése 25 milliárd dinárba kerül. Ezek szerint 20 milliárd maradna a 30 000 dinárnál kisebb nyugdíjak mintegy 5 százalékos növelésére. Több mint egymillió ember tartozik ebbe a kategóriába, az ő járandóságukat, mint ismeretes, 2014-ben nem faragták le.

Hogyan értelmezi a „legkevesebb 9 százalék”-ot a Szerbiai Nyugdíjasszövetség? Đuro Perić elnök szerint nem kétséges, hogy egyforma arányban növelik mindenki ellátmányát, azzal, hogy, úgy értette, 9 százalékosnál nagyobb is lehet az emelés. A lehetőségeket most mérlegeli a pénzügyminisztérium. A nyugdíjasszövetség egyébként a hét elején levéllel fordult a kormányfőhöz, valamint a munkaügyi és pénzügyi resszort vezetőjéhez. Ebben javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogyan, milyen időközönként és mivel kellene a jövőben összehangolni az idősek ellátmányát.

„Három dologra mutattunk rá, az első az, hogy a nyugdíjakat évente csak egyszer is összehangolhatják, de jobb, ha ezt kétszer teszik meg: április 1-jén és október 1-jén. Ennél is fontosabb, hogy a járandóságot ne csak a kiskereskedelmi árak alakulásával, hanem részben a bruttó társadalmi össztermék növekedésével is hangolják össze, ha az utóbbi meghaladja a 4 százalékot, mint most” – ismertette Perić. A Szövetség azt is javasolja, hogy a legalacsonyabb nyugdíj az eddigi 27 helyett az átlagbér 30 százaléka legyen. A nyugdíjas-tömörülés külön felhívta a legilletékesebbek figyelmét arra, hogy az ideiglenes csökkentésről szóló törvény érvénytelenítése után mindenkinek vissza kellene adni azt, amit elvettek tőle, nehogy az emberek a strasbourgi bírósághoz legyenek kénytelenek fordulni, tekintettel arra, hogy a nyugdíj minden személy szerzett vagyona.

Moma Čolaković, a Szerbiai Egyesült Nyugdíjas Párt elnöke sem érti pontosan, mit takar az államfő megfogalmazása, mert azt is jelentheti, hogy lineáris lesz az emelés, de azt is, hogy nem.

„Eddig úgy volt, hogy mindig egyforma arányban emelték mindenkinek a nyugdíját, s hiszem, hogy ezután is így lesz. Az is lehetséges, hogy 9 százalékosnál nagyobb lesz a növelés, hiszen az elnök úgy fogalmazott, hogy „legkevesebb 9 százalékkal” – találgat Čolaković.

A Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezeteinek Egyesülete közben bejelentette: az Alkotmány 168. szakasza értelmében ismét eljárást indított az Alkotmánybíróságnál annak megállapítására, összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel és a vonatkozó nemzetközi szabályokkal az ideiglenes nyugdíjcsökkentésről rendelkező jogszabály. Jovan Tamburić, az egyesület elnöke azt mondja, hogy az Alkotmánybíróság köteles lesz állást foglalni, noha ezt eddig igyekezett elkerülni.

„Ha az állam mindenkinek visszaadná mindazt, amit 2014 óta elvett, megkímélné magát a kárpótlási perek hatalmas költségeitől. A nyugdíjasok egy része már elindította a pert” – mondta Tamburić.