2024. április 25., csütörtök

Kéthavi munkáért 7000 euró

A felmérések szerint a polgárok többsége nem bízik a parlament munkájában

A köztársasági képviselőház elnök asszonya, Maja Gojković ebben az évben összesen 13 ülést hívott össze, a képviselők a tárgyalóteremben összesen 67 napot töltöttek el. Hat hónap effektív munkájának ellenében a parlamenti képviselők az év első felében fejenként megközelítőleg 7000 eurót tehettek zsebre – mutatott rá a Blic napilap.

A parlamenti tárgyalóteremben az utolsó munkanap július 23-a volt, parlamenti bizottsági ülésre július 27-én került sor legutóbb, a parlamenti képviselők a szabadságukat töltik, augusztus folyamán csak két sajtótájékoztatót tartottak, a másodikat augusztus 6-án. Azóta teljes csend honol a parlament környékén.

A Blic napilap nem hivatalos információi szerint a képviselők majd csak szeptember 17-én jelennek meg újra a munkahelyükön, de az őszi ülésszak első ülésére majd csak október elején kerül sor.

A hosszú nyári szabadság miatt a lap számításba kezdett, hiszen a 67 nap intenzív munka valamivel több mint két hónapnak felel meg, miközben az elmúlt időszakban a képviselők rendszeresen megkapták a havi bérüket, ami 210 millió dinárt jelent az állami költségvetésben.

Rámutatnak, hogy 2016. július 3-a óta, amikor a parlamentnek ez az összetétele felállt, összesen 50 ülést tartottak, a képviselők tehát összesen 177 napot töltöttek az ülésteremben. Az elmúlt 25 hónapban a fizetésekre 656,25 millió dinárt (megközelítőleg 5,5 millió eurót) költöttek, 250 képviselő ül ugyanis a parlamentben, s mindegyikük átlag 105 ezer dinárt vehet fel havonta.

Boban Stojanović politológus a Kurir napilapnak adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy komoly kritikát érdemel a parlament, már csak azért is, mert igen kevés időt töltött az ülésteremben. Emellett teljesen szervezetlennek tűnik az ország törvényhozó szerve, hiszen túl nagy szüneteket tartanak, és a törvények többségét vita nélkül, sürgős eljárásban szavazzák meg. Szerinte ezzel a parlamentarizmust célirányosan bomlasztják, rombolják a tekintélyét.

A közvélemény-kutatások is ilyen irányba mutatnak, hiszen a polgárok az állami szervek közül legkevésbé a parlament munkájában bíznak.