Trump törököt fogott?

Tóth Péter

2018. augusztus 14., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt hét végén újabb pánikot okozott a „török veszedelem”. A pénz- és értékpapírpiacokat jelentős mértékben felbolydította a török líra drámai mértékű gyengülése. Mindez évek óta ott lóg a levegőben, s időnként megismétlődik, felerősödik. Elemezők az újabb hullámot az amerikai–török viszony megromlásához kötik, de sokan látnak összeesküvést, háttérből szervezett támadást Erdogan rendszere ellen. Lényegében azonban csak az történik, ami ilyenkor várható: a befektetők szabadulnak a feltörekvő piaci devizáktól, a krízises időkben biztos menedéknek számító dollárra, svájci frankra és japán jenre váltják tőkéjüket. A közös európai fizetőeszköz is megingott, amikor bejárta a hír a világot, hogy az Európai Központi Bank Egységes Felügyeleti Mechanizmusa egyre jobban aggódik a törökországi fejlemények miatt. A francia, spanyol és az olasz bankok törökországi kitettsége összességében meghaladja a 138 milliárd eurót. Elemzők szerint azonban Törökország gazdasági problémái nem jelentenek igazán nagy fenyegetést sem Európára, sem az Egyesült Államokra. Egyes bankok azonban veszteségeket jegyezhetnek a folyamatok kapcsán. A török líra árfolyamvesztése az ottani választások előtt is megfigyelhető volt az Egyesült Államokkal egyre mélyülő politikai ellentétek pedig láthatóan csak elősegítik a folyamatot. Trump augusztus elején gazdasági szankciókat jelentett be Törökország ellen egy amerikai lelkész fogva tartása miatt, a hét végén pedig az amerikai elnök a török alumínium és acéltermékekre kivetett vám megduplázását is bejelentette.

„KILENC VÖRÖS TÖRÖK…”

A török líra már az elnök- és parlamenti választások előtt is jelentős mértékben gyengült. Erdogan elnök ezt az ország gazdaságának a megroppantására irányuló összehangolt nemzetközi akciónak tulajdonította. Akkor is és most is a devizatartalékaik lírára váltására szólította fel a polgárokat, s ez'ltal ellensúlyozhatnák a kedvezőtlen folyamatokat. Az ilyen lépést sokan a kommunista diktátorok sikertelen próbálkozásaihoz hasonlítják.

Tisztán szakmai szemszögből vizsgálva a dolgot és kizárva azt, hogy esetleg valóban lehetnek olyan pénzügyi-spekuláns körök, melyek a líra és ezzel együtt Erdogan ellen dolgoznának, a török gazdaságpolitikában olyan elemi hibákat lehet felfedezni, melyeket a tankönyvekben vagy száz éve már iskolapéldaként emlegetnek. A valóságtól elrugaszkodó, mindenkiben csak az ellenséget kereső gazdaságpolitika korábban a szocialista országok példáján már több esetben megmutatta, mihez vezethet.

Azokban a rendszerekben közismerten kódolva van a gazdasági összeomlás, melyek irányítói azt hiszik, szembe mehetnek a gazdasági törvényszerűségekkel, vagy még rosszabb esetben ezeket a törvényszerűségeket sem képesek felismerni. A törököknek már évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a dollárban történő eladósodást, meg kellett volna fékezni a túlhevülő gazdaságot, a folyó fizetési mérleg egyensúlyára kellett volna törekedni. Mindez akár rövid ideig tartó recesszióhoz vezethetett volna, de azóta ezt már ki lehetett volna heverni. Az egész történet azonban nehezen vizsgálható tisztán gazdasági szemszögből, hiszen a recessziót nyilván politikai okokból próbálták mindenképpen elkerülni, mert az Erdogan népszerűségi indexének árthatott volna.

…NEM ERESZT…

A török eset eddigi tanúságai közül kiemelhető klasszikus megállapítás, hogy a gazdasági törvényszerűségekkel, tényekkel nem érdemes szembemenni. Egyben a fejlemények azt is tanúsítják, időnként mégis sokkal tovább lehetséges szembemenni, mint ezt az elemzők feltételezik. Vannak olyanok is, akik most jól járnak, ezért örülnek a török pénz romlásának. Törökország egyre népszerűbb a turisták körében, számukra most minden olcsóbb. Az ilyen hatások azonban szinte sosem állnak meg az országhatároknál. A török líra beszakadása egy kicsit még a Wall Streetet is megijesztette. A befektetők is elkezdtek aggódni, hogy a válság esetleg más gazdaságokra is átterjedhet. A válság fő oka azonban éppen az Amerikával való viszony megromlása. Terror- és kémvádakkal ugyanis őrizetbe vettek egy Törökországban élő amerikai lelkipásztort, akinek a szabadon engedéséért a törökök az Erdogan ellenzékének számító Fetulah Gülen hitszónok kiadatását kérték az Egyesült Államoktól. Az USA igazságügyi minisztériuma szerint azonban nem bizonyítható Gülen bűnössége, ezért nem adják ki. Erdogan azt üzente az amerikaiaknak: kár, hogy egy lelkipásztor fontosabb nekik, mint a NATO-beli stratégiai partner. Mindez már mélyebb politikai összefüggéseket sejtet. Erdogan azzal nyugtatta a török lakosságot, lehet, hogy Amerikánál ott van a dollár, de Allah viszont mellettük van. Ennek tükrében érdekes lesz most azt figyelni, hogy az elkövetkezőkben mi történik a török gazdasággal, mi lesz a lírával, és hogy Trump is klasszikus „törökfogóként” kerül-e be a történelembe, vagy esetleg egészen váratlan fordulatot vesznek majd az események.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap