Szabadkán a várost járva nem múlik el nap, hogy az ember ne találkozzon magányosan sétálgató vagy csoportokba verődött kóbor kutyákkal. A legtöbb esetben a kutyák nem viselkednek agresszíven, barátságosan közelítenek a járókelőkhöz, és egy-egy kedves szó hallatán hűségesen követik az embereket, akik között biztosan akadnak állatbarátok, de nincsenek abban a helyzetben, hogy segítsenek az utcára került kutyusoknak. A kóbor kutyák problémájára az eddigiek során nem született valóban hatékony megoldás, hisz annak ellenére, hogy a legtöbb kutya mára el van látva csippel, folyamatosan újabb és újabb állatok kerülnek az utcára, akiknek azután sohasem sikerül megtalálniuk korábbi gazdájukat.
A szabadkai Anima Egyesület 2013 óta mintegy 1000 kutyát és több száz macskát mentett meg, és a legtöbb esetben az állatoknak sikerült új otthont is találniuk. Lapunk kérdéseire az egyesület aktivistái e-mailben válaszoltak, hisz az állatmentést a kenyérkereső állásuk mellett végzik, így nehezen sikerült volna olyan időpontot találnunk, amely mindenkinek megfelelt volna.
A város utcáin rendszeresen találkozni kóbor kutyákkal (Fotó: Benedek Miklós)
Sabina Pavlović elmondta, hogy elsődleges feladatuknak a beteg és sérült állatok megmentését tekintik, együttműködnek egy állatorvosi rendelővel, ahol az állatok megkaphatják a megfelelő ellátást, ugyanakkor a bajba jutott kutyákat, macskákat ivartalanítják is. Ezt követően az állatokat igyekeznek szocializálni és felkészíteni az örökbe adásra. A kutyák és a macskák mellett az elmúlt években galambokat, sündisznókat és denevéreket is sikerült megmenteniük. Az egyesületben egyszerre körülbelül hatvan állatról gondoskodnak. Mivel a menhely kapacitása ennél alacsonyabb, az állatok egy részét rövid időre a saját otthonaikban szállásolják el. Központjuk valójában nem tekinthető menhelynek, hisz az egyesületben azon dolgoznak, hogy a kutyák minél kevesebb időt töltsenek náluk, és minél korábban otthont találjanak a számukra.
Az egyesületet két nő alkotja, és az egyikük férje rendszeresen besegít a nehezebb munkák elvégzésében. Ők hárman gondozzák napi szinten az állatokat, teljesen önkéntes alapon. A mindennapi teendőik mellett, a munkájukat követően, illetve azt megelőzően etetik, tisztán tartják az állatokat, ha kell elviszik őket az állatorvoshoz, és az örökbe adás előkészítését is ők végzik.
– Mivel mindketten dolgozunk, és a kapacitásaink is végesek, nem tudunk minden kutyát azonnal befogadni, amint tudomást szerzünk róluk. Előnyt élveznek a sérült, beteg kutyák, valamint a vemhes szukák. Jó lenne, ha a munkába minél többen bekapcsolódnának úgy is, hogy rövid időre befogadnak egy-egy kutyát, hisz nekünk sem kapacitásunk, sem anyagi keretünk nincs arra, hogy több állatról gondoskodjunk. Szabadkán sok állatbarát van, de számuk kevés a segítségre szoruló kutyákhoz képest – fogalmazott Sabina Pavlović.
A kutyák örökbe adása rendkívül fontos, hisz csak az örökbe adott kutyák helyére tudnak újakat befogadni. Az örökbe adás bizonyos kritériumokhoz kötött, például, hogy az állatot nem szabad láncon tartani, amennyiben az udvaron tartják őket, külön kutyaházat kell nekik biztosítani, megfelelő mennyiségű étellel és friss vízzel, emellett az örökbefogadóknak azt is vállalniuk kell, hogy szükség esetén biztosítják a kutyáknak a megfelelő állatorvosi ellátást.
Azt is megtudtuk, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb kutyát sikerül örökbe adni, és ennek egyik oka, hogy nagyon sokan elköltöztek Szabadkáról. Az emberek egyébként elsősorban a fiatal kutyákat fogadják örökbe, és az is megfigyelhető, hogy a világosabb színű és a fajkutyák a keresettebbek.
Az örökbefogadásokban nagy szerepe van az Anima Facebook-oldalának, ahol kommunikálni tudnak az emberekkel, és a megosztások révén könnyebben sikerülhet egy-egy kutyának új otthont találni.
Az egyesület saját eszközökből és adományok segítségével működik. Nincsenek állandó donátoraik, és állami támogatásban sem részesülnek. Így nem egyszerű a menhely működtetése. Sabina Pavlović elmondása szerint ez megnehezíti a munkájukat, de szerencséjükre az állatorvosi rendelő, amelyikkel együttműködnek, megértő velük szemben, és a számláikat utólag is ki tuják egyenlíteni, amikor összegyűlik a megfelelő pénzösszeg. Mint megtudtuk, nem kis pénzről van szó, a tartozásuk olykor a 100 000 dinárt is megközelíti.
Amennyiben valaki úgy döntött, hogy szívesen örökbe fogadna egy kutyát vagy macskát, esetleg segítené az egyesület munkáját, az bátran keresse fel az Anima Facebook-oldalát, ahol minden szükséges információ megtalálható.
Nyitókép: A város utcáin rendszeresen találkozni kóbor kutyákkal (Fotó: Benedek Miklós)
