Az idei évet a legismertebb magyar uralkodónak, Mátyás királynak szentelte a nemzetpolitikai államtitkárság. Hunyadi János ötszázhatvankét évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én halt meg. Mátyás király és törökverő apja a magyarság történetének egyik legfényesebb időszakában éltek, a magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartoznak. Apa és fia története ma sem veszíti el aktualitását, életük példaértékű lehet számunkra.
Hunyadi Jánost rendkívüli hadvezérként és Magyarország kormányzójaként ismerjük, az igazságos Mátyásra pedig népmeséinken keresztül emlékezünk. A Hunyadiak történetéről, felemelkedésükről és bukásukról Pataki Tibor történészt kérdeztük.
A Hunyadiak a legnépszerűbb történelmi személyiségek közé tartoznak. Minek köszönhető ez?
– Napóleon mondta, hogy százévente eljön egy üstökös, ami megvilágítja az évszázadot, majd pedig hirtelen eltűnik. Ez vonatkozik a Hunyadiakra is: a 15. században két Hunyadi, apa és fia, világította be a magyar történelmet. Nemcsak hogy megvilágították, de mind katonailag, mind politikailag túlszárnyalták az akkori európai elitet. Hunyadi János nagyszerűségéről sokat elmond, hogy amikor a legyőzött szultánhoz eljutott a halálhíre, ő azt mondta: „A világ legnagyobb emberét veszítettük el.”
Hogyan lett Hunyadiból törökverő hadvezér és Magyarország kormányzója?
– Hunyadi János két évet tartózkodott Itáliában, ott volt Luxemburgi Zsigmond koronázásán is, találkozott az itáliai hadvezérekkel. Akkoriban a hadvezetés területén az itáliaiak voltak a legjobbak, tehát hatalmas tudást szerzett ebben az időben. A gyalogos katonaságban Svájc volt a világelső, Hunyadi tőlük is hasznos harci tapasztalatot szerzett. Megtanulta a huszita hadviselést is. Elképzelhető, hogy török szolgálatban is volt, így megismerte az ő hadviselésüket is.
Luxemburgi Zsigmond halála után a nem sokkal később született fia, V. László lett az uralkodó. Mivel egy csecsemő nem képes vezetni az országot, várkapitányokat és katonai vezetőket bíztak meg ezzel a feladattal, végül Hunyadi Jánost nevezték ki kormányzónak.
A KEMÉNY KEZŰ URALKODÓ
A családi karriertörténet szépen ívelt fölfelé, hiszen Mátyást már királlyá koronázták. Ez hogy alakult így?
– Hunyadi János azt tanácsolta a feleségének, hogy a két gyerek, Mátyás és László ne tartózkodjon egy időben egy helyen. Ennek ellenére, a veszélyre nem gondolva, Hunyadi László magához hívta öccsét a királyi udvarba. Amint a két testvér együtt volt, összeült a bíróság, és Lászlót halálra ítélték, majd kivégezték, a kiskorú Mátyást pedig V. László magával vitte Prágába. Mivel cseh–magyar perszonális unióról van szó, a király nem sokkal későbbi halálával mindkét ország uralkodó nélkül maradt. Az új cseh uralkodó, Podjebrád György, fogva tartotta Mátyást, és azzal a feltétellel engedte el, hogy feleségül veszi a lányát, Katalint. Időközben Magyarországon is megválasztották Mátyást királynak, de azzal a feltétellel, hogy vegye feleségül annak a Garai Lászlónak a lányát, aki Hunyadi Lászlót megölette. Így lett Mátyásnak tizennégy éves korában két menyasszonya egyszerre. Végül Podjebrád Katalint választotta feleségéül.
Milyen uralkodó volt Mátyás?
– Mátyás védekező politikát folytatott a törökkel szemben, nagy hadjáratokat nem indított. Valószínűleg jól tette, mert a török birodalom mérete, a lakosság száma a magyar államénak a sokszorosa volt. Osztrák- és csehellenes politikát folytatott, ami sokaknak nem tetszett: azt mondták, elherdálja az emberek életét és az ország pénzét. Mátyás kizárta a nemességet a politizálásból, nem vettek részt az ország irányításában, és nagy adományokat sem biztosított számukra. Vitéz János püspökkel, korábbi nevelőjével is összeveszett, egy alkalommal fel is pofozta. Az adópolitikája félelmetes volt: néha évente többször is kirótta a lakosságra a hadiadót, ami nagyon megterhelte a népet. Nem csoda, hogy a közemberek sem szerették. Mátyás után aztán jött a török, elveszett a biztonság, ekkor már visszasírták a múltat. A kor embereként valószínűleg mi sem szeretnénk az ő uralkodását, de azóta már tudjuk, hogy mi történt Magyarországgal Mátyás halála után.
Mátyás fia, Corvin János már nem tudott akkora karriert befutni, mint apja és nagyapja.
– Mátyás első felesége meghalt gyermekágyi lázban, a második felesége pedig terméketlen volt, így törvényes utódja nem született. Corvin János szerelemgyerek volt, akit Mátyás megpróbált törvényesíteni. Azt nem tudjuk, miért nem koronázta meg a fiát még életében, talán félt egy merénylettől, vagy féltette a fiát. Mindenesetre meghagyta a főuraknak, hogy halála után Corvin Jánost tegyék meg utódjának, de ez nem jött össze. Helyette II. Ulászló került a trónra, Corvin János pedig horvátországi bán lett. Az ő gyerekei fiatalon meghaltak, így amilyen gyorsan felemelkedett a Hunyadi család, olyan gyorsan alá is szállt.
Mi az, amiben a ma embere fölnézhet a Hunyadiakra?
– Nagyon kevesen látják meg a világot ekkora képességekkel, mint Hunyadi János vagy Mátyás, a katonai képességeiket sokan Napóleonéhoz hasonlítják. De talán még ennél is fontosabb a nemzethez és a hazához való viszonyulásuk. Azt hiszem, Hunyadi János volt az első, aki a „hazám” szót hadvezérként használta. Nemcsak haszonért vagy a feladat elvégzése érdekében harcolt, hanem a nemzetet és a hazát védte.
HIT ÉS HŰSÉG
A Hunyadiakat többnyire mint lenyűgöző képességű katonaembereket, politikusokat emlegetjük, pedig a korabeli források a hadviselés és az uralkodás mellett a Hunyadiak keresztény hitéről is szólnak. A Hunyadi család vallásosságáról és megélt hitéről Szakály József plébánossal beszélgettünk.
Szakály József (Gergely Árpád felvétele)
Hunyadi János katona és hadvezér volt. Hogyan egyeztethető össze az élete a keresztény értékrenddel?
– Hunyadi János egy nagyon komoly személyiségfejlődésen ment át. Fiatalon nem a keresztény erkölcs szerint élte az életét, és mivel katonaember volt, ezen nincs mit csodálkoznunk. Később megtalálta azt a lelki békét, ami őt mint politikust is formálta. Személyiségfejlődésében nagyon sokat segített a házassága Szilágyi Erzsébettel, aki erőskezű asszonyként állt mellette. A két gyereket, Lászlót és Mátyást is a kereszténység elvei alapján nevelték, ebben Vitéz János későbbi püspök volt a segítségükre. Azt biztosan tudjuk, hogy a nagy hadjáratok időszakában már jelen volt a gyakorló vallásos élet Hunyadi életében. Hadjáratai során igyekezett az „igazságos háború” elveit szem előtt tartani: nem területeket akart elfoglalni, hanem a saját életterét védelmezte. A hadjáratok alkalmával előírta a kötelező esti imádságot a katonái számára, s ezen ő maga is mindig részt vett. Tulajdonképpen megszervezte a tábori lelkészséget, bár ezt akkoriban még nem így hívták. A vallás nem bigottan, képmutatón vagy politikai indíttatásból volt jelen az életében, hanem megpróbálta megélni a vallásos hitet.
Mátyásra, akit keménykezű uralkodóként ismerünk, szintén tekinthetünk keresztény példaként?
– Mátyás valóban rendkívül keménykezű király volt. Nem szoktuk emlegetni a vallásos életét, pedig a visszaemlékezések nagyon jó uralkodónak mondják, igazságos Mátyásnak, a szegények pártfogójának nevezik. Az emlékezés valószínűleg azért is szépítette meg az ő személyét és uralkodását, mert utána teljes káosz következett, elég csak Mohácsra gondolni. A középkori magyarság talán a legfényesebb időszakát élte Mátyás alatt. Az egyház a maga szabadságát meg tudta őrizni valamilyen szinten, de Mátyás sokszor összerúgta a port az egyházi személyekkel is. Vitéz Jánossal is nagyon kemény vitái voltak, ő végül ellenszegült Mátyásnak, és száműzetésben halt meg. Mindez azt mutatja, hogy Mátyás kevésbé élte meg úgy a vallásosságot, mint apja.
Szilágyi Erzsébetet korábban mint erőskezű asszonyt említette, akinek jelentős szerepe volt Hunyadi személyiségfejlődésében.
– Igen, ő Sarolthoz, Géza fejedelem feleségéhez hasonlítható. Igaz, mindkettejükről keveset tudunk, de mindkét esetben tevékeny asszonyt kell elképzelni. Szilágyi Erzsébet férje távollétében sokszor hosszú hónapokig maga szervezte meg az adóbehajtást vagy Vajdahunyad várának védelmét a portyázó török csapatok ellen. Igazi társa volt Hunyadinak, mindig lehetett rá számítani. Azt tudjuk, hogy jó volt a házasságuk, és hogy szerelmi házasságról volt szó, tehát nem politikai megfontolásból kötötték. Nagyon szép házasság volt az övék. Erzsébet személyével nemcsak egy hű partner, egy igazi keresztény feleség, hanem egy nagyon jó társ kerül Hunyadi mellé.
Miben mutat számunkra példát a Hunyadi család?
– Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet házassága megvalósítja a zsidó-keresztény hagyomány által elképzelt családmodellt. Ők megmutatják, hogy élhet két ember hűségben, a keresztény értékek szerint, a megélt vallásossággal és a megélt szeretettel. A keresztény erkölcsök szerint tudták nevelni a gyerekeiket is. Az ő házasságuk mindenkinek jó példa. Megjelent a kapcsolatukban a keresztényi elfogadás, az egymásra való számítás, és az is, hogy egymásnak hű társai és segítői. Tehát nem kiszolgálója egyik a másiknak, hanem egyenrangú társak, akik igazi szerelemmel szerették egymást, és ebben a szellemben nevelték a gyerekeiket is. Az ő példájuk megmutatja azt is, hogy egy templomban megáldott házasság nem jelent automatikusan tökéletes kapcsolatot. Rengeteg nehézséggel kell szembenézni, ahogy kellett nekik is, ebben pedig az az elköteleződés segítette őket, hogy az úristen áldásával egy szentségi házasságra léptek. Azért lehet jó példa az ő házasságuk, mert megmutatja, hogy a legnehezebb körülmények között is meg lehet élni egy házasságot, ha mindkét fél hajlandó a másikért élni és a másikért dolgozni.
