2024. március 28., csütörtök

Időző jelek

Tomboló hőség, rekordhőmérsékletek, aszály, szárazság, vízhiány és gyakori erdőtüzek a fő jellemzői az utóbbi nyári napoknak világszerte. Észak- és Nyugat-Európa például úgy kiszáradt, hogy még az űrből is látszik. Néhol, mint Svédországban, ráadásul erdők égnek. Spanyolországban és Portugáliában is hasonló a helyzet.

Ázsia több országában „csak” izzadnak a kánikula miatt, és egyre többen halnak meg. Kaliforniában főként a természet pusztul: hetek óta több helyen ég az erdő, az aljnövényzet és az állatvilág.
Folyton csak szaporodnak az ilyen tragikus esetek. Közben emberek tömegei figyelmeztetnek már-már naponta, hogy valami nagyon nincs rendben.
A különböző helyszíneken felcsapó lángok is rávilágítanak arra, amit szakértők már régóta ismételgetnek: nem szabad így bánni a Földdel, nem lehet tovább büntetlenül pusztítani, rombolni, gyilkolni, kizsigerelni, mert annak nagyon súlyos következményei lesznek. Minden és mindenki megérzi. Főleg azt, hogy az egyensúlyából kibillentett időjárás szép lassan megváltoztat mindent.
Ami jelenleg körülöttünk történik, az annak a jele, hogy rossz irányba mozdult el az éghajlat. Az elmúlt napok, hetek szembeötlő szélsőségei jórészt ennek a következményei, amire korábban már rengeteg tudós figyelmeztetett. Ha valaki mégsem hitt nekik, a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy az okosok nem beszélnek mellé, megállapításaikat nem lehet idézőjelbe tenni.
Igaz, sokan – élükön a legnagyobb bajkeverőkkel és felelőtlen politikusokkal – nem is akarnak tudomást venni erről, sőt mindent megtesznek, hogy elkendőzzék a tényeket. Ámde nem lehet, hiszen a hőmérséklet növekedését mindenki érzi. Ezért pedig elsősorban az embert terheli a felelősség. Azt a tevékenységét, amellyel szén-dioxid, metán és egyéb szennyezőanyagok óriási mennyisége kerül a levegőbe, globális felmelegedést idézve elő.
Már a lista is elkészült, amely tartalmazza azt a (mindössze) kilencven nagyvállalatot, amelyek a földi légkör szennyezésének majdnem a kétharmadát okozzák. (A belső égésű motorokkal felszerelt járművek „csak” 18 százalékért felelősek.).
A kibocsátott gázokkal okozott szennyezés az (angol) ipari forradalom kezdete óta fokozatosan növeli a bolygónk átlaghőmérsékletét, aminek következményei egyre látványosabbak, veszélyesebbek, kezdve a hetekig tartó kánikulától és a tengerek vízszintjének emelkedésétől az erdőtüzek gyakoriságáig.
A kilencven főbűnös cégből 83 kőolajat, földgázt és szenet hoz a felszínre, a fennmaradó hét pedig cementet gyárt. Egy részük már jó régóta. Sőt akad köztük 14, amely száz éve működik, és folyamatosan szerepel a húsz legszennyezőbb vállalat listáján.
A legek kilencvenes klubjához tartozók felelőssége számokkal is kifejezhető, miként a profitjuk is, amelyet megvalósítanak, mit sem törődve az esetleges (későbbi) klímakatasztrófával. Ami jó néhány politikai vezető szerint nem is fenyeget, és a baj sem akkora, mint azt a hozzáértők állítják.
A legnagyobb szennyező cégnek, illetve az átlaghőmérséklet-emelkedés első számú felelősének, a Chevron amerikai olajipari óriásnak a hazájában az elnök (Donald Trump) még a globális felmelegedés kifejezést sem tűri meg. Mentségére legyen mondva, két hivatali elődje is idegenkedett a használatától. Inkább a klímaváltozás megnevezést részesítették előnyben, mert a – valós helyzetet sokkal jobban visszaadó – globális felmelegedés meghatározást igencsak nyugtalanítónak, riasztónak tartották.
A jelenlegi amerikai elnök hosszabb távon ki akar lépni minden olyan nemzetközi együttműködésből, amelynek célja az éghajlatváltozás elleni közös küzdelem, illetve a Föld felhevülésének fékezése a súlyos katasztrófa elkerülése végett. Ennek még a washingtoni kormányzati intézmények nyelvhasználatát is alárendelte.
Trump fülében negatívan cseng a klímaváltozás név is, így ő már inkább extrém időjárásról beszél. Az a tévhit vezérli, hogy ezáltal kevesebb aggodalmat kelt a választói körében.
Sokan mások viszont nem igazán hiszik el, hogy mellébeszéléssel elkerülhető a klímakatasztrófa. Ellenkezőleg. Inkább abban bíznak, hogy nemzetközi összefogással, együttműködéssel vissza lehet és kell is fogni a hőmérséklet veszélyes emelkedését, vagyis a rossz időket okozó károsanyag-kibocsátást. Merthogy világméretű problémáról van szó, amelynek csak egyik mellékhatása az egyre gyarapodó forró és száraz napok száma.
Egy nemzetközi kutatócsoport épp a közelmúltban adott ki új figyelmeztetést. Különös véletlen folytán épp az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ban. Az itt megjelent tanulmányukban leírják: a Föld üvegházzá válhat, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül valamennyire mérsékelni. A szakértői csapat attól tart, hogy a bolygón – az iparosodás előtti állapothoz képest – akár 4-5 Celsius-fokkal is magasabb szinten stabilizálódik (egy időre) az átlaghőmérséklet.
Ennek az is egyik következménye lehet, hogy bizonyos területek lakhatatlanná válnak. A veszélyeztetett térségekből emiatt tízmilliók kényszerülnek elköltözni, s másutt letelepedni.
A kellemetlenségek ellen az üvegházhatást kiváltó veszélyes gázok kibocsátásának visszafogásával lehet küzdeni, de egyéb módon is. Akár úgy, hogy a bolygó kifosztása és kizsákmányolása helyett a jó és a fenntartható gazdálkodás felé mozdulnak el az országok.
Az idő sürget és folyamatosan küldi a figyelmeztető jeleket. Mindenkinek.