Tegnap Szabadkán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) küldöttségével tárgyalt az igazságügyi minisztériumnak a végrehajtásról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetének kidolgozásával megbízott munkacsoportja. A felek elsősorban a Magyarországon immár kilenc éve működő elektronikus árverés rendszeréről folytattak eszmecserét. Az igazságügyi minisztérium munkacsoportja elsősorban a magyarországi tapasztalatok iránt érdeklődött, a tervezett törvénymódosítás egyik célja ugyanis a szóban forgó intézmény bevezetése a szerbiai jogrendbe és a végrehajtói hivatás rendszerébe.
Aleksandra Trešnjev, a Szerbiai Végrehajtói Kamara elnöke szerint a világ számos térségében és országában meghonosították már az e-aukció intézményét. A tapasztalatok mindenhol pozitívak, az említett rendszer érdemben növelte az adósságok okán foganatosított végrehajtások eredményességét – tette hozzá a sajtónak nyilatkozva Aleksandra Trešnjev, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyarországi küldöttség beszámolója alapján beépíthetik a törvénymódosítási tervezetbe a legpozitívabb és a leginkább hatékonynak bizonyuló intézkedéseket.
Szabadkán a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar küldöttsége
A magyarországi küldöttséget dr. Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke vezette. Az elektronikus árverés rendszerének bevezetése kilenc éve kezdődött meg Magyarországon – erősítette meg Schadl György, aki szerint a rendszer javította a végrehajtások átláthatóságát, hiszen minden tevékenység elektronikus formában bonyolódik, ez pedig kizárja az olyan visszaélések lehetőségét, mint amilyen például az összebeszélés. A másik előny pedig az, hogy az árverezésre bocsátott vagyontárgyakat a korábbinál sokkal jobb áron sikerül értékesíteni, ez pedig az adósnak ugyanúgy érdeke, mint a végrehajtást igénylő szubjektumnak vagy magának a végrehajtónak – emelte ki az MBVK elnöke, aki azt is elmondta, hogy Aleksandra Trešnjevvel és szabadkai kollégájával hosszú ideje jó kapcsolatokat ápolnak, ennek köszönhető a tegnapi egyeztetésnek a megszervezése is.
A korábbi bejelentések értelmében a végrehajtásról szóló törvény módosításának egy másik célja az, hogy fokozza a bíróságok ellenőrző hatáskörét a végrehajtók felett. A szigorúbb és törvényben szabályozott ellenőrzés elsősorban az ügyfeleknek lesz a javára – közölték a közelmúltban az igazságügyi minisztériumban. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szerbiai bíróságok eltérő módon értelmezik a végrehajtásról szóló törvényt, így az országban nem mindenhol ugyanazokat az ellenőrzési mechanizmusokat alkalmazzák a végrehajtókkal szemben, és éppen ez az, amit a jövőben szeretnének kiküszöbölni – nyilatkozták az igazságügyi tárca munkatársai.
