Szerbia az idén hét hónap alatt 370 milliárd dinár értékben, vagyis 3,1 milliárd euró értékben fizetett vissza kölcsönrészleteket, a törlesztés terén megvalósított jó eredmény ellenére a költségvetés is pluszban maradt, a többlet pedig 49,1 milliárd dinárt tesz ki jelenleg. Az adatokat Siniša Mali pénzügyminiszter ismertette tegnap. A Pink kereskedelmi televíziónak adott interjújában a pénzügyi tárca vezetője arról is beszámolt, hogy Szerbia az első három európai ország között van a gazdasági fejlődés tekintetében, az első félévben ugyanis 4,5 százalékos volt a növekedés. Mint mondta, ennél jelentősebb gazdasági növekedést nem jegyeztek Szerbiában az elmúlt évtizedben, a kormány számára az az igazán fontos, hogy a polgárok is megérezzék ennek a jó eredménynek a hatását, hogy lássák, az kihat a mindennapokra, az életszínvonalukra is. Az jelenti manapság a legnagyobb kihívást, hogy ezt a fejlődést fenntartsa az állam – fejtette ki Mali. Hozzátette, hogy bátorítólag hatnak a gazdasági fejlődést taglaló mélyebb elemzések, melyek bizonyítják, hogy a növekedés nem csupán egy ágazaton belül mutatható ki, hanem több ágazatban is nagy az előrelépés.
– Jók az eredmények az építőiparban, a fejlődés a múlt év azonos időszakához képest 25 százalékkal nagyobb, s ez azt jelenti, hogy jelentős beruházások folynak, autóutak épülnek, felújítás alatt áll a vasút, lakásépítési program zajlik. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság is növekedést mutat. Az idegenforgalom 12,9 százalékkal ért el jobb eredményeket, az IT-szektor kivitele pedig 30 százalékos növekedést jelzett – ismertette az adatokat a pénzügyminiszter.
BEIGAZOLÓDÓ STRATÉGIA
Megfelelő volt a kormány néhány évvel korábban bevezetett stratégiája, melynek az elsődleges célja a munkanélküliség visszaszorítása volt – jegyezte meg –, így a korábbi 25,9 százalékról a mai 13-14 százalékra lehetett csökkenteni az állásnélküliek számát. Ugyanakkor az is helyes elképzelés volt Mali szerint, hogy amikor többen fognak állandó bérrel rendelkezni, akkor megnyílik a gazdasági felemelkedésnek a lehetősége is. A folyamat most lassan ismét lehetővé teszi a bérek növelését is.
– Tisztában vagyok azzal, hogy sokan továbbra is rossz körülmények között, nehezen élnek. Az volt a tervünk néhány évvel ezelőtt, hogy először foglalkoztassuk mindazokat, akik munka nélkül vannak, még ha a bérek kezdetben alacsonyabbak is. Most már azon dolgozunk, hogy lehetővé tegyük a bérek növelését – jelentette ki, majd elmondta, az évközi bérnövekedés a májusi hónapot figyelembe véve 2017-hez képest 6,9 százalékot tesz ki.
TÚL VAGYUNK A NEHEZÉN
A kormány képviselői szeptember folyamán nemcsak arról kezdenek tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalapnak a küldöttségével, hogy növeljék a hazai béreket és nyugdíjakat, hanem arról is, milyen intézkedéseket kell a szerb államnak foganatosítania annak érdekében, hogy még versenyképesebbé, erősebbé tegye a hazai gazdaságot. Az állam tervbe vette bizonyos adóilletékek csökkentését, egy új illetékeket szabályozó törvénynek az elfogadását. Az a cél, hogy minél több új befektetést vonzzon az országba, és még több munkahelyet teremtsen az intézkedés – értékelte Mali. A munka nehezén a miniszter véleménye szerint már túl vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem maradt bőven teendő. A további reformok fókuszában is a gazdaság lesz, ezenkívül a közvállalatok és közintézmények reformjára is összpontosítani kell a meglátása szerint.
Siniša Mali azt mondta, az IMF-fel folytatott tárgyalásokat követően jelenti majd be az államvezetőség, hogy az év végéig pontosan hány százalékkal növelik a nyugdíjat és a közszféra alkalmazottjainak bérét. A számadatok legkorábban szeptemberben derülhetnek ki. A pénzügyi helyzet stabil, közölte, az inflációt sikerül kordában tartani, és a dinár árfolyama is kedvezően alakul. Az államadósság a GDP 59,6 százalékát teszi ki, és az év végéig tovább csökken.
