Nagy bejelentést tett kedden Elon Musk, hamarosan kivezethetik a tőzsdéről a Teslát, azt a céget, amelyik az elmúlt évek egyik legizgalmasabb tőzsdei sztorija volt. Ha tényleg megcsinálja Musk, akkor ez lehet minden idők egyik legnagyobb üzlete, ha csak egy blöff volt, akkor viszont könnyen perek tucatjaiba futhat bele Musk és a Tesla – írja a portfolio.hu.
Elon Musk kedden jelentette be, hogy kivezetné a tőzsdéről a Teslát. Természetesen Twitteren jött az üzenet, ez ugyanis az a csatorna, amin keresztül Musk a legszívesebben kommunikál. A rövid üzenetben az állt, hogy a 420 dolláros árfolyamon kivinné a tőzsdéről a vállalatot, ráadásul az ehhez szükséges finanszírozás is rendelkezésre áll.
A bejelentésre tegnap 11 százalékot emelkedett a Tesla árfolyama, a hirtelen megugró árfolyam miatt másfél órára fel is kellett függeszteni a papírok kereskedését. A rali egyrészt azért következett be, mert a shortosok elkezdték zárni a pozícióikat, másrészt sok befektető úgy gondolhatta, hogy most még érdemes beszállni a Teslába, hiszen 420 dolláron egyfajta „garancia” van arra, hogy a részvényeiket Muskék megveszik.
ÁLLÍTÓLAG VAN FINANSZÍROZÁS
Ha tényleg privát céggé alakítják a Teslát, az minden idők legnagyobb tőzsdei kivezetése lenne, a 420 dolláros részvényenkénti árfolyamnál ugyanis csaknem 71 milliárd dollárt érne a cég. Egyelőre nem világos, hogy miért nem a jelenlegi árhoz közeli szinten vinné ki Musk a Teslát a tőzsdéről, hiszen most még jóval kevesebbet kellene érte fizetnie, de nem is ez a legérdekesebb kérdés a tranzakcióval kapcsolatban, hanem az, hogyan finanszírozná a cégvezér a dealt.
A dolgozóknak kiküldött keddi levélből kiderült, hogy Musk egy olyan speciális konstrukcióban gondolkodik, amellyel a mostani részvényesek akár a kivezetés után is tulajdonosok maradhatnak a cégben, és ha ez igaz, akkor őket nem kellene kifizetniük Muskéknak, ami csökkentené azt az összeget, amit a cégért ki kellene fizetni. Azonban a számla még így is valószínűleg több tízmilliárd dollárra rúgna, ennyi pénzt kellene valahogy összegyűjteni egy olyan cégért, amely tartósan és masszívan veszteséges. A tranzakcióhoz szükséges forrás összetétele a találgatások alapján a következő lehet: Musk személyes vagyonából is áldozhat a tranzakcióra, különböző becslések alapján a cégvezér vagyona 20-22 milliárd dollár, ennek nagy részét nyilván a vállalataiban meglévő részesedései adják, de relatíve könnyen mozgósítható vagyonelemei is lehetnek. Ennek a forgatókönyvnek némiképp ellentmond, hogy Musk szeretné a mostani 20 százalékos szint közelében tartani a tulajdoni hányadát. Különböző alapok is beszállhatnak a cégbe, a szaúd-arábiai Public Investment Fundnak például egy forrás szerint 5 százaléknál valamivel kisebb részesedése már most is van a Teslában, ők növelhetik a részesedésüket, de a Tencent Holdings neve is felmerült, amelyik tavaly 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a Teslában, és a SoftBank 93 milliárd dolláros Vision Fundja is beszállhat Musk cégébe. Ezzel a forgatókönyvvel az a probléma, hogy ha az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági kockázatot látnak a külföldi befektető jelentős tulajdonszerzésében, akkor megvétózhatják a tranzakciót. Bankhitelt is felhasználhat a tranzakcióhoz, arra azonban mindenki kíváncsi, hogy melyik az a pénzintézet, amelyik szívesen nyújt majd kölcsönt a veszteséges és negatív cash flow-jú cégnek.
OKOK
Musk már nem először beszélt arról, hogy jobb lenne, ha nem tőzsdei cégként működne a Tesla, de míg korábban, például egy tavaly novemberi interjúban még csak arról beszélt, hogy kevésbé hatékony a Tesla működése tőzsdei vállalatként, míg sokak szerint Musknak a céget támadó shortosokból lett elegük, de az okok ennél összetettebbek. Egyrészt azért vihetik ki a Teslát a tőzsdéről, mert privát vállalatként a Teslának nem kellene negyedévente közzétennie, hány autót gyártott és adott el, milyen peres eljárások folynak a céggel szemben vagy hogy milyen kockázatokat lát a Tesla, és a cég vezetői mit gondolnak a versenytársakról. Ezzel a versenytársak is jóval kevesebb információhoz jutnának a céggel kapcsolatban. Szintén a tőzsdei jelenléthez kapcsolódik, hogy Musk szerint elképesztő nyomás alatt működik a Tesla, hogy megfeleljen a befektetői elvárásoknak, és negyedévente olyan terveket kell teljesíteniük, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a vállalat hosszú távú érdekeivel. A Teslánál a nagy dobás most az volt, hogy még az előző negyedévben elérjék a heti 5 ezer darabos gyártást a Model 3-nál, miközben a vállalat hosszú távú érdeke inkább az lett volna, hogy lassítsanak a gyártáson és inkább tökéletesítsék a gyártási folyamatokat. Musknak az sem tetszik, hogy a Tesla papírjaiban épült ki a világon az egyik legnagyobb shortállomány, a cégvezér rendszeresen a vállalatot ért támadásokról beszélt, úgy tűnik, most végképp elzavarná a Tesla-részvények esésére fogadókat. Musk azzal is érvel, hogy a Tesla árfolyama nagyon volatilis, ami elvonhatja a cég alkalmazottainak figyelmét a munkától, ők ugyanis szinte mind a cég részvényesei is.
VESZÉLYES JÁTÉK
Musk részben a shortosok miatt vezetné ki a Teslát a tőzsdéről, pont azok miatt, akiket alaposan eltakarított az útból a tegnapi bejelentésével. A 420 dolláros árfolyam bemondása azonban komoly aggályokat is felvet, ha ugyanis Musk csak a céget szerinte támadó befektetőknek akart keresztbe tenni, és nem gondolta komolyan a tőzsdei kivezetést, és utólag ráadásul még az is kiderül, hogy nem is áll rendelkezésre megfelelő finanszírozás, akkor az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet akár tiltott piacbefolyásolásért is előveheti Muskot. Ráadásul Musk egy olyan konstrukcióban gondolkodik, ahol akár több milliárd dollár értékű részvénnyel rendelkező kisrészvényesek tulajdonosai maradnak a Teslának, ennek a kivitelezhetőségében azonban kevesen hisznek, és ha mégsem jönne össze ez a speciális konstrukció, akkor kisbefektetők tömegei perelhetnék be a Teslát, amiért nem tartotta be az ígéretét, és a befektetőket pont akkor zárja ki a cégből, amikor a cég nagyobb növekedésre kapcsolna, és végre elkezdhetne profitot termelni.
