A nagybecskereki Nepomuki Szent János katolikus plébániatemplom – a mai székesegyház – harangjai 150 évvel ezelőtt, 1868. november 24-én szólaltak meg először. A korábbi, barokk stílusú katolikus templom helyén épült fel a város főterén. Tehát az idén 150 éves az egyházmegye főtemploma. Ez alkalomból hangversenyeket tartanak a templomban, a város főterén kiállításon ismertetik a történetét, november 24-én pedig hálaadó szentmisét mutatnak be.
Nagybecskereken ötezer katolikus él. Többségben magyarok, akik a város peremi részein laknak.
– Ünnepre készülünk. Ilyenkor a faluban talán a dobos hirdetné ki, de ez már persze nincs. Nagyon fontos idejében kezdeni az előkészületet. Hirdetésben, logisztikában, lelkileg. Hogy tudjuk, valójában miért maradtunk itten, miért vagyunk itt, és hogy miért maradjunk továbbra is – mondja a nagybecskereki Lébhaft József.
– Az idei év a székesegyház számára és így egész Bánát hívő népe számára jubileumi év. Mert a székesegyház mindig a püspökségnek is a főtemploma. Így talán úgy kellene minden hívőnek éreznie, hogy székesegyházunk itt minden templomnak az édesanyja. Innen származik, a püspöki székesegyházból a kegyelmi élet – mondja Gyuris László nagybecskereki plébános.
Szekeres János tordai származású, Muzslyán él, de mint vallja, a nagybecskereki egyházközségben érzi magát otthon. A szíve is ide húzza.
– A feleségemmel itt esküdtünk, a gyerekeim itt lettek keresztelve, elsőáldozók, bérmálkozók is itt voltak. A lányom is a székesegyházban esküdött, úgyhogy az életnek a fontosabb dolgai itt történtek – mondja Szekeres János Muzslyáról.
A székesegyház a harmadik katolikus templom Nagybecskerek főterén. Az első a 17. század végén épült. Ugyanitt 1763-ban egy barokk stílusú templomot emeltek, amelyet 1863-ban rossz állapota miatt le kellett bontani. A helyére került a Nepomuki Szent János nevét viselő katolikus plébániatemplom, a mai székesegyház.
Eredetileg nem székesegyházként épült. A nagybecskereki katolikus egyházközség ugyanis – egészen az első világháború végéig – a Csanádi Egyházmegye része volt, melyet Trianon három részre szakított. A Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került rész a Bánsági Apostoli Kormányzóság irányítása alatt állt. Nagybecskerek 1988 óta püspöki székhely.
A háromhajós, neoromán stílusú templomot Stevan Đorđević nagybecskereki építészmérnök tervezte. Ő ellenőrizte az építkezés menetét is. A torony magassága – a kereszttel együtt – 59,5 méter. Az építés költségeinek egy részét Bonnaz Sándor csanádi püspök vállalta.
A főoltár feletti, nagy méretű olajfestmény, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, Székely Bertalan alkotása (1868), akárcsak az egyik mellékoltár festménye, Mária a gyermek Jézussal (1868). A párizsi világkiállításra el akarták vinni az oltárképet, de a nagysága miatt a kisebb, a mellékoltárkép jutott el Párizsba. A másik mellékoltár képét, Szent Jakab apostolt, Mantler August festette (1868). Jozef Goigner becskereki festőművész 1884-ben vállalta a templombelső díszítését. Az Ó- és az Újtestamentum jeleneteit örökítette meg 14 képben. A templom orgonája 1907-ben Temesváron készült. Az 1770-ből származó keresztkút az előző templomból lett átmentve, és a templom legrégibb tárgya.
A 2011-es népszámláláskor Bánságban mintegy hatvanezren vallották magukat katolikusnak. Ma ötvenezren lehetnek.
