Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint Szerbia az egy lakosra jutó bruttó társadalmi össztermék (GDP) alapján és a lakosság vásárlóerejének összehasonlításában az európai országok listájának végén helyezkedik el, és csak Albániát és Bosznia-Hercegovinát előzi meg – írja a VOICE vajdasági kutató-elemző központ. Az Eurostat mutatói szerint Szerbia az egyedüli állam, amely 2012-től nem mutatott növekedést. A 2012-es éveket követő egy helyben topogás után csak 2017-ben érte el az öt évvel korábbi gazdasági szintet.
A statisztikai hivatal elemzése alapján 2012 és a 2017 között a környező országok fejlődésen mentek keresztül. Montenegró például 2012-ben az EU egy lakosára jutó GDP-jének 39 százalékán volt, 2017-re azonban a 46 százalékára kapaszkodott fel. Ez azt jelenti, hogy 17,9 százalékos gazdasági növekedést valósított meg.
Románia 16,7 százalékos növekedéssel az EU átlagának 63 százalékán állt, Macedónia 8,8 százalékos, Bosznia-Hercegovinát 6,7 százalékos, Horvátország pedig 1,7 százalékos GDP-növekedést tudhat magáénak, de még így is a GDP európai átlagának 61 százalékát valósította meg.
Mint a VOICE is rámutat, a lakosság jóléte leginkább a vásárlóerővel mérhető, s e téren is Szerbia mérföldekre van az európai közösség lakosainak életszínvonalától.
A Világbank számításai szerint, ha Szerbiában évente 3 százalékkal nő a GDP, az EU életszínvonalát csupán 50 év múlva tudja elérni. Természetesen, ha magasabb gazdasági növekedést valósít meg, ez az időtartam is csökken, 5 százalékos GDP-növekedéssel az EU életszínvonalát akár 20 év múlva elérheti.
Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Gazdasági Kara professzorának értékelése szerint is az a tény, hogy Szerbia az EU GDP-je egy főre jutó átlagának 37 százalékát valósítja meg, igazolja azt, hogy az elmúlt hat évben nem történt releváns előrelépés az országban. A kimutatások szerint megvalósult bizonyos szintű fejlődés, Szerbia növekedési ütemet tud felmutatni, de a valós eredmények elmaradnak. Amíg az Európai Unió tagállamai haladtak előre, Szerbia egy helyben maradt. Kiemelte, ahhoz, hogy Szerbia csökkenteni tudja a lemaradást, az egy főre jutó GDP két számjegyű növekedését kell felmutatnia.
– Ezt az eredményt megvalósította Kína 1978-től a gazdasági válságig, vagy az egykoi Jugoszlávia az ötvenestől a hetvenes évekig, s ezt teszi Románia jelenleg. A két számjegyű gazdasági növekedés elérhető, de másmilyen stratégiára van szükség, hiszen komoly tervek nélkül semmit sem lehet elérni. Sajnos nálunk nem lehet tervszerű a hozzáállás, hiszen a politikai pártok rabjai vagyunk – hangsúlyozta Savić, és rámutatott arra, hogy Szerbiában nem nőtt az életszínvonal, hiszen a fizetések továbbra is alacsonyak, 25-30 ezer dináros fizetésből azonban nem lehet jobban élni.
Véleménye szerint Szerbiára komoly feladat vár: az iparosodás újraindítása az ötvenes évek modellje szerint.
