2024. március 29., péntek

Filozófia gyereknyelven

Jean Paul Mongin–Marion Jeannerot: Szent Ágoston vallomásai, Forum, 2018.

„…az emberi léleknél nincs csodálatosabb.” (Szent Ágoston)
A Pliage Alapítvány és a Forum Könyvkiadó együttműködésének eredményeképpen a Les petit Platons párizsi kiadó filozófiatörténeti sorozatának újabb kötetét tarthatjuk kezünkben. A több mint 30 kiadványból álló sorozat első két magyar nyelven megjelent kötete, a Descartes és a Gonosz Szellem, valamint a Szókratész, a semmittudó bölcs után most Szent Ágoston vallomásaival ismerkedhet meg az ifjabb korosztály. Az ismertető szerint a kötetek kiadói „hisznek abban, hogy a gyermekek már egészen kis kortól képesek arra, hogy filozofáljanak, az élet nagy kérdéseiről gondolkodjanak.”
Ezen kérdések némelyikének megválaszolásához talán közelebb hozhat bennünket ha végigkísérjük Szent Ágoston életútját Vallomásai tükrében. Szent Ágoston 354-ben egy észak-afrikai kisvárosban, Thagastéban született, de már 16 éves korában elhagyta szülővárosát és Karthagóba ment tanulni. Később Rómába majd Milánóba utazott, élete utolsó éveit pedig Hyppo püspökeként, Karthagótól néhány mérföldnyi távolságban töltötte. Élete során az ókor és saját korának valamennyi filozófiai és vallási irányzatával megismerkedett. Szellemi hagyatékának számos eleme továbbélt a keresztény bölcseletben, de számos újkori gondolkodót, többek között Descartes-ot is az ő munkássága ihletett meg. „Az egyházatya életéről és munkásságáról egyszerűen képtelenség a teljesség igényével írni… éles elméjével, kellően kételkedő mentalitásával nem nyugodott addig, amíg racionális válaszokat nem adott és ezekből meg nem alkotott egy egységes világképet, ami később a középkori keresztény gondolkodás alapja lett” – írja Szent Ágostonról tanulmányában Tarján M. Tamás (Rubicon 430.sz.)
A kötet a Vallomásokból kiragadott részletek összefűzött sorát kerek történetté szőve vezeti végig fiatal olvasóit Szent Ágoston vándorlásain. Megismerkedünk gyermek- és kamaszkorával, világi örömök felé fordulásával, eltévelyedésével, anyja elvesztésével, végigkövethetjük vívódásait, szellemi útkeresését, majd belső békéjének megtalálását, magyarázatot kapva a kételyeire. Szent Ágoston az ész útmutatásainak alapján indult el, hogy megtalálhassa a lélek nyugalmát. „És ekkor önmagamhoz fordultam és azt kérdeztem: És te, te ki vagy?” – kérdezi az önismeret ösvényeit járva.
A művet olvasva megbizonyosodhatunk róla – és a történet gördülékenységének köszönhetően a fiatal olvasók számára is kézzelfoghatóvá válik –, hogy a filozófia nem pusztán öncélú vizsgálódás, hanem a legközvetlenebb egyéni élmény, nem csupán teoretikus megállapítások levezetése és összegzése, hanem életszabály, értékrend ésszerű megalapozása, a boldogság önmagunkban való megtalálásának stációin átvezetve.
Nem lehet eléggé méltatni a kiadó abbéli szándékát, hogy sorozatával a 9–14 éves korosztályt ösztönzi a filozófia „gyermek-közeli” oldalának megismerésére, ezúttal Szent Ágostonról szóló történetével, aki a filozófia lényegét annak igazságkereső, létmegőrző szellemi tevékenységében látta: „A boldog élet ugyanis az igazságban talált öröm.”