Amellett, hogy az idei Sziget (immár új tulajdonosának teljes erőbevetésével) a közép-európai nyár legmenőbb zenei programját varázsolja elénk alig egy héten belül, nem szabad elfelednünk, hogy a Sziget nem csak zene, sőt, a nap nagy részében nem az. Az egész napot benn töltő törzsközönség számára a filmvetítésektől a beszélgetéseken keresztül a civil aktivizmus berkein át egészen a színházig találhatók meg programok, mintegy full-time szórakozást zúdítva a látogató nyakába.
Pár hete azt frocliztuk az EXIT-ről készült szubjektív beszámolóban, hogy Újvidék legnagyobb zenei rendezvénye ugyan mutatóban belengeti az aktivizmus zászlaját, de a valóságban ebből vajmi keveset lát a látogató. Nem úgy a Szigeten, ahol egy egész utcányi civil szervezet várja az érdeklődőket. Bár néha egy-egy szervezet sátra kifogy az ötletekből (így történik az utóbbi három-négy évben a Pride sátrával), ám a legtöbben szinte harcra kelnek a szigetelők figyelméért. Így tesz idén a Hallás Társasága, az Afrikáért Alapítvány, az Amigos a Gyerekekért (amelyet egyetemisták alapítottak a sérült gyerekek motivációja végett), az Autizmus Alapítvány, a Down Alapítvány, a Copyfighters, amely a netes cenzúra ellen küzd, a Greenpeace, az Adventista Egyház, a Mensa HungarIQa, az Orpheus Állatvédő Egyesület, a Youth Creativity – csak néhány új csapat, amelyek mellett természetesen továbbra is megtalálhatók lesznek a Sziget olyan állandó civil résztvevői, mint az Amnesty International vagy a szexuális erőszak ellen küzdő NANE. Napfény, sör és aktivizmus.
A művészet hazája az ArtZone – idén tizenöt képzőművészettel, designnal, tervezéssel foglalkozó szervezet költözik be a Sziget elkerített zónájába, ahol este tízig várják azokat, akik át akarnak csöppenni egy színes, a miénktől olyannyira különböző világba, ahol éppúgy szembejöhet a TÁP Színház egyperces performansza, mint a fotóművészet és a festészet interaktív workshopja. Ugyanezt a célt szolgálja az intézményesítettebb, de korántsem érdektelenebb Múzeumi Negyed.
A Cirque de Sziget helyszínt délután kettőtől látogathatják a cirkusz szerelmesei, és nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországról Brazíliáig találhatók meg itt a nemzetközi társulatok. Az állandó, legnagyobb közönségsikerre számot tartó társulatok idén a japán Ace-K és a kanadai-guineai Africe en Cirque lesznek mindennapos programjukkal. Ennek „magyarosabb” helyszínváltozata a Vándor Vurstli interaktív vidámparkja, ahol a célba lövéstől a jósdáig minden klasszikus elem megtalálható egy időutazás fájdalom- és veszélymentes kivitelezéséhez.
A Cinema Hungary egyrészt az utóbbi évek legmenőbb magyar produkcióit ismerteti meg a nagyérdeművel, másrészt a Fimarchívum kincseiből szemezget, míg a Magic Mirror szokás szerint kora délután vetíti az év legnagyobb LGBTQ-sikerfilmjeit. Az esti show-programot pedig Dave Thompson brit humorista szolgáltatja.
A színházi programok kiemelt és ilyeténképpen kiemelt lokációra helyezett produkciója a Nagy Utcaszínház, amely a Nagyszínpad mögött foglal helyet, és amelyet idén a Wired Aerial Theater társulata garantál – az ökológiai revüt a katasztrófafilmek vakmerőségével előadó társulat egész héten rendel a fesztiválon.
A Fidelio által fémjelzett Színház- és táncsátor a nemzetközi és általában nemzeten és nyelven túl is értékelhető produkciókat mutat be, méghozzá csúcsminőségben. A magyarokat elsősorban Frenák Pál (néhány éve a Desiré fesztiválon is látható) koreográfiája, a Birdie és a (szintén Desiré-közeli) Tünet Együttes Te szemét című produkciója képviseli. A fősodorban megtalálhatók izraeli, spanyol, szlovén, francia, brazil, koreai, ausztrál társulatok, amelyek többnyire a fesztivál szabad hangulatához jobban illő színház-zene-tánc-koncert határvonalon egyensúlyoznak – szóval klasszikus nagy drámát ne várjon senki a Szigeten.
