2024. április 25., csütörtök

A nyugat-nílusi láz és társai

A nyári hónapokban számos betegség veszélyének vagyunk kitéve

A belföldi sajtóban időnként felbukkan a hír, hogy országunk egyik-másik szegletében nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteget regisztráltak. Ilyenkor felkapjuk a fejünket, hisz egy-egy egzotikus nevű betegségről legtöbbünknek szörnyű előítéleteink vannak, és rögtön a lehető legrosszabbra gondolunk. De mi is ez a betegség? Kell-e rettegnünk tőle és egyáltalán, hogyan védekezzünk ellene? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nebojša Bohuckinál, a szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosánál.

Mint azt beszélgetőpartnerünktől megtudtuk, a nyugat-nílusi láz nevű betegséget a huszadik század harmincas éveiben írták le Afrikában, és sokáig elsősorban ehhez a kontinenshez volt köthető. Azonban a hatvanas években Európában is kimutatták. Miután az 1996-os romániai árvizek alkalmával is regisztrálták, nyilvánvalóvá vált, hogy kontinensünkön is sokkal nagyobb területen van jelen, mint azt korábban gondolták. Szerbiában 2012-ben diagnosztizálták az első nyugat-nílusi vírussal fertőzött beteget. Ugyanebben az évben Szabadkán is találtak fertőzött beteget, akiről kiderült, hogy a fertőzést görögországi nyaralása alkalmával kapta el, viszont 2013-ban már olyanoknál is kimutatták a vírust, akik a betegséget megelőzően nem utaztak, tehát a vírus vidékünkön való jelenléte azóta bizonyított. Az azóta eltelt idő alatt minden évben regisztráltak vírusi lázzal fertőzötteket, az idén azonban egyelőre nem.

A VÍRUST SZÚNYOGOK TERJESZTIK

Nebojša Bohucki elmondta, hogy a nyugat-nílusi lázat a legtöbb fertőzött tünetmentesen vészeli át, és az antitesteknek köszönhetően a jövőben immúnissá válik a betegségre, míg az emberek alacsony százalékánál enyhe tüneteket generál, például a beteg néhány napig fejfájással, lázzal, izomfájdalommal küzd. Az ötven év felettiek vagy a krónikus betegségben szenvedők esetében azonban komoly következményei is lehetnek, akár agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. A nílusi láz ellen nincs gyógyszer, az orvosok is csupán tüneti kezelést tudnak alkalmazni, az okát azonban nem tudják megszüntetni.

A vírust szúnyogok terjesztik, és a közhiedelemmel ellentétben nem egy a vidékünkön újnak számító fajta, hanem az egyszerű házi szúnyog a ludas benne. A nyugat-nílusi lázat mintegy hatvanféle szúnyog terjeszti. A vírus terjesztésében nagy szerepük van a madaraknak is, hisz a vírust magukban hordozva nagy távokat járnak be, és megfertőzik a szúnyogokat. Ugyanígy a lovak is terjeszthetik. Érdekes azonban, hogy a vírust hordozó ember vére nem fertőzi meg a szúnyogot, tehát a terjesztésben nincs szerepe. Mivel a betegség ellen nincs vakcináció sem, így a legjobb védekezés, hogy különböző repellensekkel, és az ajtókra, ablakokra szerelt védőhálókkal óvjuk magunkat a szúnyogcsípésektől, ugyanakkor nagy feladat hárul a helyi önkormányzatokra, helyi közösségekre, amelyeknek el kell végezniük a települések szúnyogirtását.

EMÉSZTŐSZERVI MEGBETEGEDÉSEK

Télen a megbetegedések döntő többsége az emberek légzőszervét érinti. Ezek nagy számban fordulnak elő nyáron is, azonban ekkor másfajta megbetegedésekkel, fertőzésekkel is számolnunk kell. Bohucki elmondása szerint nyáron nagy számban fordulnak elő emésztőszervi megbetegedések. Ennek egyik oka, hogy a meleg hónapokban több időt töltünk a szabadban, és mindeközben többször étkezünk a szabadban.

Nebojša Bohucki (Fotó: Gergely Árpád)

Nebojša Bohucki (Fotó: Gergely Árpád)

– A legnagyobb probléma a kéz higiéniája, hisz például fagylalt, hamburger vagy különböző pékáruk fogyasztása előtt a legtöbben nem mosnak kezet. Fontos, hogy az ételeket ne érintsük a kezünkkel, ne vegyük ki a papírcsomagolásból, vagy mindig legyen nálunk nedves zsebkendő vagy valami más, amivel fertőtleníteni tudjuk a kezünket – fogalmazott a szakember. Emellett magában az ételben is könnyebben elszaporodnak a baktériumok, amik azután még ha nem is káros baktériumokról van szó, problémát okozhatnak az emésztőszerveinkben. Beszélhetünk emellett a patogén mikroorganizmusokról is, ilyenek például a campylobacter és a szalmonella, amelyek ugyan nem szezonálisak, de elszaporodásuk nyáron valószínűbb. Utóbbiak ellen a legjobb védekezés az ételek megfelelő mértékű hőkezelése, és egy hasznos tanács, hogy az újramelegített ételt forraljuk fel.

Az állatok közül vidékünkön a szúnyogok és a kullancsok vesznek részt közvetlenül a betegségek terjesztésében. Előbbiek a fentebb említett nyugat-nílusi lázat, utóbbiak pedig a lyme-kórt. Ezek ellen repellensekkel védekezhetünk.

MIT FOGYASSZUNK NYARALÁSON

Amennyiben valaki nyaralása alkalmával egzotikus helyekre elutazik, Bohucki szerint elsősorban arra ügyeljen, hogy mindig palackozott vizet fogyasszon, ugyanis a legtöbb kórokozó a vízen keresztül juthat a szervezetünkbe. Enni kizárólag a hotel éttermében ajánlatos, azonban ha valaki minden áron a helyi piacokon akar vásárolni például gyümölcsöt, akkor a legfontosabb, hogy alaposan mossuk meg. Emellett fontos repellens használata, hisz a trópusi időjárási körülmények között többféle vérszívóval is találkozhatunk. A sárgaláz ellen vakcinával védekezhetünk, míg a malária ellen úgy, hogy gyógyszert fogyasztunk akkor is, ha nem vagyunk betegek, ezzel is megakadályozva a paraziták esetleges szervezetbe kerülése esetén azok fennmaradását.