Szász Krisztián, Magyarország belgrádi nagykövetségének második titkára, Czikajló Gergely, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az MNT tisztségviselői, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői és tartományi tisztségviselői, civil szervezetek vezetői, valamint vajdasági és testvérvárosi polgármesterek részvételével vasárnap délután a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság szervezésében tartották meg az aracsi pusztatemplom jubileumi, 20. emlékünnepségét. A szentmisét Mellár József törökbecsei plébános szolgáltatta, és Orosz Attila református esperes is szólt az egybegyűltekhez.
Ótos András felvétele
Lázár Jenő, az Aracs Hagyományápoló Társaság alelnöke ünnepi bevezetőjében kiemelte: a tordai társaság húsz éve azzal a céllal alakult meg, hogy az aracsi pusztatemplomot az ismeretlenség homályából kiemelve a magyarság szentélyévé tegye, amit kitartó munkával részben sikerült is teljesítenie: intézmények, szakemberek és az anyaország is felismerték a pusztatemplom vallási, kulturális és turisztikai jelentőségét.
– Hosszú időnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy a mai aracsi emlékünnepségen arról számolhassunk be, hogy sokak sokszori nekifutása után, mára, Magyarország Kormánya támogatásának hála, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács elkötelezett abban, hogy elkezdődjék a fejlesztéshez elengedhetetlen tudományos dokumentáció elkészítése egy átfogó régészeti kutatás elvégzésével, hogy azután majd a pusztatemplom helyreállítása következhessen – jelentette ki ünnepi beszédében Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Elmondása szerint a cél egy olyan fogadó- és rendezvényközpont létrehozása, amely – megőrizve a történeti értékeket – a XXI. század elvárásainak megfelelően szabadabb formában, változatos szolgáltatások segítségével mutatja be a pusztatemplom és a hozzá kapcsolódó rendház múltját, valamint a jelenéhez köthető ismereteket.
– Nekünk ezekből az emléktöredékekből: tájból és kőből, népből és képből, ízből és színből kell egy olyan hihető és lakható világot építenünk fiataljainknak, amelynek számunkra egyik legkedvesebb jelképe az aracsi kő és az aracsi pusztatemplom. E gondolatok jegyében kérem az Önök, a helyiek, minden illetékes személy és szerv, a legkiválóbb hazai és anyaországi szakemberek közreműködő segítségét ahhoz, hogy a következő években úgy újulhasson meg az aracsi pusztatemplom és környéke, hogy méltán lehessünk büszkék ne csak az elvégzett munkára, hanem a nyelvében, kultúrájában, hitében és nemzeti öntudatában megkapaszkodni igyekvő délvidéki magyarságra – közösségünkre és nemzetünkre is – még akkor is, ha jól tudjuk, hogy ezen a tájon évezredeken át az építkezések alapanyaga mindig is a termékeny, életet adó anyaföld volt, amelynek házakról eltűnő vakolatrétegei és szétmálló falai nem mást, mint az örök újrakezdés hagyományát hagyták ránk örökül, de ugyanakkor azt a boldog tapasztalatot is, hogy ezeken az ezredéves csapásokon lépéseinket Isten áldása kíséri – fejezte beszédét Hajnal Jenő.
A megemlékezés zárásaként Nagy Szabina összeállításában és vezetésével művelődési műsort láthattak a jelenlévők, amelyen a csókai Pannónia férfikórus, Fodor Marianna, Csíkos Dániel, a tordai templomkórus, valamint a magyarországi Tiszaalpár testvértelepülés dalköre lépett fel.
